Angyal

(görögből származik, s eredeti értelme: «hirnök»). Az istennek küldöttei, másrészt pedig olyan tiszta szellemi lények, akik folyton az istenség körében lévén, őt szünet nélkül magasztalják, dicsőítik. [...]

Angyal

Dávid, történelmi és irodalomtörténeti író, egyetemi könyvtártiszt és középiskolai tanár Budapesten, szül. Kun-Szent-Mártonban 1857 nov. 30., tanulmányait a budapesti egyetemen fejezte be, hol a bölcselet doktorává avatták [...]

Angyalos

így nevezik a magyar forintokat és tallérokat, melyeken a koronát két lebegő angyal tartja. E pénzeket katolikus országokban amuletek helyett is használják. Az 1867 után vert magyar angyalos forintok Csehországban vannak [...]

Angyalfű

(Angelica L., angyelika, növ.), az ernyősek génusza, mintegy 30 fajjal, mindakét világrész északi féltekéjén. Szirma nem csorbított, kihegyezett, egyenes v. begörbült csúccsal. Gyümölcse tojásdad, a két széle szárnyalakuan [...]

Angyalos

kisközség Háromszékmegyének sepsi járásában, az Olt folyó mellett, (1891) 581 magyar ajkú lakossal, kik valamennyien nemesek.

angyalok (mitológia)

angyalok – természetfeletti lények, akik mintegy Isten mennyei udvartartását alkotják, énekeikkel dicsőítik őt, üzeneteit továbbítják az emberekhez, és parancsainak érvényt szereznek közöttük (védik híveit és büntetik [...]

Angyalvár

eredetileg Hadrian császár mauzóleuma, a X. század óta erős fellegvár Rómában, tetején Mihály arkangyal bronzszobrával. A Vatikánnal fedett folyosó köti össze.

Angyalfia

a gyermekeknek karácsony estéjén adott ajándékok neve; rossz németséggel «krisztkindli»-nek hívják.

Angyalföld

telep Budapest mellett az Újpestre vívő úton, a gyógyíthatlan elmebetegek 209,385 frton 1883-ban épült országos ápoldájával, posta- és távíróhivatallal.

Angyalital

(növ.), l. Anyagyökér.

Angyalkert (oktatás, )

A Brunszvik Teréz közreműködésével létesült első óv.-k téves információ alapján széles körben elterjedt elnevezése. Zibolen Endre

Angyalgaras

szászországi ezüstpénz a XV. és XVI. sz.- ban, a címert tartó angyal után elnevezve.

Angyal Ilka (színház)

(Felcsút, 1839. dec. 5.–Kömlöd, 1926. szept. 7.): színésznő, súgó, drámaírónő. 1859-ben Székesfehérvárott Tóth Jenő társ.-ánál kezdte a pályát. Hosszú vidéki vándorlás után, ahol sokszor mint súgónő működött, 1875–1893 [...]

Angyal János (színház)

(?, 1941. febr. 27.– ): előadóművész. Az 1962-es „Ki mit tud?” vetélkedőn tűnt fel utánzóképességével. Hamarosan népszerű lett, több mint két évtizedig járta a vidéki városokat paródiáival. 1965-ben a Kamara [...]

Angyal Mária (színház)

(Bp., 1929. nov. 15.– ): rendező. Végzett bölcsészként jelentkezett a SzAk-ra, ahol 1961-ben szerzett diplomát. Pályáját a győri Kisfaludy Színházban kezdte. 1964–1973 között a Szegedi Nemzeti, [...]

Angyal Sándor (színház)

(Fehérgyarmat, 1925. jan. 8.–Bp., 1968. nov. 16.): színész. 1945 őszén műkedvelőként kezdte pályáját. 1949-ben államvizsgázott a SzAk-n. A debreceni Csokonai Színházhoz került. 1960-ban a Fővárosi Operettszínház [...]

Angyalcsinálók

Nők, akik csecsemőket, különösen házasságon kívül született gyermekeket névleg tartásra, tényleg abból a célból fogadnak el, hogy feltűnés nélkül lassan elpusztítsák.

Angyali doktor

Így nevezik aquinói Szt. Tamást nagy elméje és főkép angyali élettisztaságáért. L. Aquinói Szt. Tamás.

Angyalok kövei

A középkorban a drágakövek becses amuletek voltak. Megvoltak a hónapoknak, az angyaloknak stb. külön drágakövei. Az angyaloké a következők: Malchediel - rubin, Asmodel - topáz, Ambriel - karbunkulus (gránát); [...]

Angyalffy Mátyás (híres emberek)

Angyalffy Mátyás, gazdasági író, szül. Naszályon, Komárom megyében, 1776 febr. 5., megh. Pozsonyban, 1839 márc. 17. Tanulmányai befejezése után nevelősködött. Számos nyelvet beszélt. Az 1818-ik évben Festetics György gróf a [...]