Aranyváry Emília |
aranyos virágbogár |
Arány két egynevű mennyiségnek mérés útján történt
összehasonlításából keletkezik; az összehasonlítás hányados alakjában
fejeztetik ki, s az eredményének a neve aránymutató; például: 10 m:6 m. = 5/3.
Az A. az a tagja, mely a hányadosnál az [...] |
Arany kisközség Hunyadmegye algyógyi járásában, (1891) 476 oláh és
magyar lakossal; híres az A.-i hegykúpon levő őskori erődítmény romjairól és a
Kapi György várának romjairól. A római hadi út a Sztrigy völgyről
(Sarmizegetusáról) Aranynál [...] |
arány (matematika) viszonyszám. két szám hányadosa. Pl.: 2 és 5 aránya egyenlő 4 és 10 v.
1 és 2,5 stb. arányával, mindegyik 0,4. Az arányt
kettősponttal v. törtvonallal jelöljük. Pl. 2:5 =
2/5.2. a:b:c:...=p:q:r:... azt
jelenti,
hogy [...] |
Arany (elektronika) Egyik elemünk, melynek rendszáma 79, atomsúlya 197. Az elektronikában olyan helyen használják, ahol fontos a korróziómentes, tartós érintkezés, pl. jelfogóknál. Használják egyes félvezető diódák gyártásához is. |
Arany Tamás (Kerespeterdi), Debrecenben. 1561-ben a
szentháromságellenes tanok első hírdetője vagyis az unitáriusok előfutára
Magyarországon. Tanította, hogy Krisztus nem örök isten, hanem istennek és
embernek fia, kisebb [...] |
Arany László, A. János fia, költő, a magyar tud. akadémia és a
Kisfaludy-társaság tagja s a magyar földhitelintézet igazgatója, szül.
Nagy-Szalontán 1844. márc. 24., a gimnáziumot Nagy-Kőrösön, a jogot a pesti
egyetemen végezte [...] |
Arany (aurum, az alkémiában sol a. m. nap). A legrégebben ismert
nemes fém, mely leginkább mint színarany terem vagy különfele sziklafajokban
elhintve (nagyon ritka oktaéder, hexaéder vagy combdodekaéder, tetrakisz
hexaéder [...] |
Arany 1. János, Petőfi mellett a legnagyobb magyar költő, szül.
Nagy-Szalontán, Biharmegyében 1817 márc. 2., meghalt Budapesten 1882 okt. 22.
Szülei: Arany György és Megyeri Sára, ref. vallásu földmivelők voltak; [...] |
Arany (anyag) Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, az ókor óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém, a periódusos rendszer 79. eleme. Az arany mint ékszeralapanyag és fizetőeszköz: Az arany, köszönhetően annak, hogy nem [...] |
Arányi 1. Béla, kegyes tanítórendi főgimnáziumi igazgató, szül.
Pesten 1844 ápr. 13. 1861 szept. 16. a piarista rendbe lépett. 1869 tanári
oklevelet szerzett. 1878 óta Nagy Becskereken igazgató tanár és házfőnök. Írt
egy természetrajzi [...] |
Arányos kisközség Baranyamegyének pécsi járásában, (1891) 518
magyarajkú lakossal; postahivatal; régi helység, mely a XIII. században több
magyar királynak mulatóhelye volt. |
Aranyos 1. nagyközség Borsodmegyének miskolci j.-ban, mély völgyben,
(1891) 1084 magyarajkú lakossal; a helységet és határait kis patak hasítja s a
szántóföldek közt van egy forrás, melynek a lakosok gyógyerőt tulajdonítanak.
Közelében [...] |
Aranyos folyó Erdélyben, mely Tor de-Aranyosmegye nyugati határán, a
Bihar-hegység keleti oldalán, a Kalinyásza és Kukurbeta (Bihar) hegyek tövében
fakadó csermelyekből támad. Két főforráspataka a Nagy- és Kis- A., amaz a
vidrai [...] |
Aranyka Magyar szőllőfajta. Fürtje gyér, bogyója majdnem gömbölyű,
zöldes sárga, húsos, vékonyhéjú. Későn érik. |
Aranyér (Haeemorrhois), a végbél vívőereinek (vena) kitágulása és
vérpangásos zavarok ezekben az erekben. Ez az állapot főleg korosabb
egyéneknél, férfiaknál gyakrabban, mint nőknél, fejlődik az erek falának
petyhüdt, rugalmasságában [...] |
Aranyér Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János)
Ércbányában magas aranytartalmú terület. |
Aranyfű v. arannyal versengő fű (növ.), Csapó s utána Benkő és
Veszelszki szerint a Chelido nium maius L. neve. Diószegi (az Orv. Füv. 363.
1.) a Ranunculus Ficariát is arannyal versengő fűnek mondja. Ez a tévedés [...] |
Aranyág 1. kisközség Aradm. ternovai j.-ban, (1891) 995 oláhajkú
lakossal;. határában a Hegyes emelkedik (800 m.), mely a Hegyes-Drócsa hegység
nyugati részében a legnagyobb emelkedés. Hajdan aranybánya volt benne, ma
környékén [...] |