Atya atyaság, atyasági kereset. A. az a férfiszemély, aki vmely
gyermeknek nemzője, v. aki egy más személyt örökbe fogadott. Az atyaság ehhez
képest v. házasságban való v. házasságon kivüli nemzésen, avagy az
örökbefogadás tényén alapszik. [...] |
Atya 1. kisközség Szatmárm. csengeri j.-ban, (1891) 616 magyar
lakossal. 2. Atyha, kisközség Udvarhely. udvarhelyi j.-ban, (1891) 1537 magy.
lakossal, erőteljes szép nép; jó s híres cseresznyét termeszt s [...] |
Atyafi 1. (hajdanában) testvér: 2. rokon: 3. felebarát (hitsorsos
stb.). |
Atyaság l. Atya. |
Atyamester a céhrendszerben az a mester, kinek felügyelete alá
tartoznak az illető céh-beliek. |
Atyai hatalom azoknak a jogoknak és kötelezettségeknek összege, melyek az
atyát törvényes, törvényesített (l. Törvényesítés) és teljes hatállyal
örökbefogadott (l. Örökbefogadás) gyermekeivel szemben megilletik, ill.
terhelik. A régi római [...] |
Atyasági kereset l. Atya. |
Gatya Lábravaló vagy alsónadrág, férfiöltözet, különböző
szabásban, melyet a köznép nyáron szabadon, télen, mint mások is, rendszerint
nadrág alatt visel. |
Bátya nagyközség Pest vm. solti közép j.-ban, (1891):3470 magyar
lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Régi község, a török világ
alól is népesen került ki. |
Bátya tulajdonképen olyan, a férfinemhez tartozó személy, aki egy
másikkal közös atyától és anyától származik (frater germanus); továbbá olyan
is, aki csak ugyanazon atyától vagy anyától származik (frater uterinus v.
consanguineus); [...] |
Mátyás apostol, szent Krisztus mennybemenetele után, a Szentlélek
eljövetele előtt az apostolok s Krisztus hivei imádságára választatott
apostollá. Egyike volt Krisztus tanítványainak. Választása sorsvetés által
történt. Közte és József [...] |
Mátyás (állat, Garrulus glandarius L., szajkó, cserszajkó), az
éneklő verébalkatnak rendjébe, a vastagcsőrü varjufélék családjába tartozó
madárfaj. Szine szürkésvörös, az elsőrendő evezőtollak feketék kék és fehér
harántsávokkal, a fejbúb tollai [...] |
Mátyás Flórián, nyelvész és történeti forráskritikus, szül.
Detrehemen (Torda-Aranyos) 1818 máj. 3. Első irodalmi dolgozatai a magyar
nyelvészettel foglalkoznak: Magyar-árja nyelvhasonlatok (Pécs 1857); A [...] |
Mátyás több főpap neve; 1. M., a Harmannok nemzetségéből, II.
András uralkodásának végső éveiben szepesi prépost volt; 1234. követségben járt
IX. Gergelynél; 1248. helyet kért IV. Bélától, hogy a szepesi várban tornyot és
prépostsági palotát [...] |
Mátyás 1. (I.) magyar király, Csehország királya, Ausztria hercege,
Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fia. Szül. Kolozsvárt, valószinüleg
1440 febr. 23. (Az idevágó különböző nézeteket v. ö. Fraknói Hunyadi Mátyás
című művében, [...] |
Miatyánk (lat. Pater noster, máskép az Ur imádsága, Oratio dominica),
a keresztények legszentebb imája, mert maga Jézus tanította meg reá az
apostolokat s megparancsolta, hogy imádkozzák. (Mát. 6, 9-13; Luk. 11, 2-4.) A
M. egy [...] |
Alsógatya Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János)
Szenvedélyes kártyás egyetlen ruhadarabja a vesztes játszma végén. |
Lelkiatya (pater spiritualis), a katolikus egyházban a hivek lelki
életét vezető áldozópap. A L. nevet többféle értelemben alkalmazzák. Igy az
egyes hitközségekben a plébános vagy a hitközség élén álló egyéb javadalmas
lelkész (curator, [...] |
Mátyásföld Cinkotához tartozó nyaralótelep Pest-Pilis-Solt-Kiskun
vmegye váci alsó j.-ban, a cinkotai vasút állomása; néhány év előtt keletkezett
s gyorsan felvirágzott. |
Bél Mátyás (oktatás) Ocsova, 1684. márc. 24.-Pozsony, 1749. aug. 29.): ev. lelkész, tanár, kora egyik legjelentősebb tudósa. A berlini és a londoni akad., az olmützi tudós társaság tagja. Besztercebányán és Pozsonyban teol. és bölcseleti, a [...] |