Bronz

("s campanum, "s caldarium) Tdk. a réz és ón ötvénye, de ujabban úgy nevezik a cink és kevés ólom foglalatu réz-ónöntvény is. Az ón a réz technikai tulajdonságai nagyon megváltoztatja. Kiválóan hat a szinre, 1,9 % ón a vörösrézzel [...]

Bronzit

l. Piroxén.

bronzkor (történelem)

Az európai emberiség őstörténetének az a szakasza, mely a rézkorszak után következett. A Földközi tengert körülvevő vidékeken a bronzkor i.e. kb. 2000 évvel kezdődött, és nagyjából 1000 évig tartott. Az ember a [...]

Bronzino

1. Agnolo di Cosimo, ol. festő, szül. Monticelliben, Firenze közelében, 1502., megh. 1527 nov. 23. Michelangelo hatása alatt állott, a meztelen modoros formák iránt valók kedve s a hideg szinezés [...]

Bronzolás

B. alatt a fémből, fából, gipszből v. más anyagokból készült tárgyaknak fémes anyagokkal való bevonását értjük. B.-nak nevezik még a fémtárgyaknak különféle eszközök és szerek segítségével való felszini bevonását is. A tulajdonképi B. az u. [...]

Bronzöntés

A bronznak nevezett ötvények megömlesztésére, ha kisebb mennyiségről van szó, tégely kemencét, ha nagyobb mennyiségről, lángalót használnak. Először mindig a nehezebben olvadó vörösrezet ömlesztik meg s ehhez adják a könnyen [...]

Bronzporok

l. Bronzfestékek.

Bronzológép

oly gép, melyet körülbelül 20 év óta könyvnyomdákban és kőnyomdai intézetekben, hol sok arany- s ezüstnyomatot állítanak elő, előnyösen alkalmaznak. E gépek sokat könnyítenek a munkán, megtakarítanak anyagot, mely különben [...]

Bronznyomás

a könyvnyomtatásban a diszes munkák előállításánál használatos. A B. alá kerülő egyes sorokat vagy egész kereteket előbb kencével papirosra nyomják, s e nyomást megszáradása előtt külön e célra készült bronzporral töltött kefével [...]

Bronz korszak

Thomson, a dán régész 1836. állította fel azt az elméletet, hogy az emberi nem kulturájának legrégibb emlékei három stádiumról tanuskodnak: a kőkorszakról, melyben a fém használata még ismeretlen volt, a B.-ról s utána a vaskorszakról. [...]

Bronzbetegség

l. Addison betegség.

Bronzfestékek

v. bronzporok. Vasöntvények, gipsz, fa és más egyebek bevonására használják. Készítésükre a hamis arany és ezüstfüst gyártásakor keletkező sabin-nak nevezett hulladékot használják, melyet kefékkel különféle finomságú szitán nyomnak át, [...]

bronzművessség (művészet)

Művészi tárgyak előállítása a bronz (réz és ón ötvözete) és a sárgaréz (réz és cink ötvözete) megmunkálásával, öntéssel, domborítással, véséssel, cizellálással, aranyozással, zománcozással stb. Inkább az ötvösséghez áll közel, szemben a [...]

Bronzszinü pulyka

a házi pulyka legnagyobb és legedzettebb változata. L. Pulyka.

Bronzfarku pávafácán

(Polipectron chalcurum Temm), a pávák alcsaládjába tartozó, Szumátra szigetén élő szép állat, szemek nélkül való bibor és bronzzöld szinbe játszó farktollakkal; Európában meghonosítani még nem sikerült.

Ágyúbronz

Réz és ón ötvényéből, tehát bronzból öntött ágyúkat Európában legelőször a XIV. században használtak. Az Á. legyen kemény, szilárd és némi tekintetben szivós is, hogy a puskapor robbanó erejét és a golyó ütéseit kiállhassa. A tapasztalás szerint [...]

Acélbronz

l. Bronz.

Lágybronz

igy nevezik a katonaságnál azt az ötvényt (90% réz és 10% ón), amelyből ezelőtt az ágyukat öntötték. Jelenleg a lövegeket vagy acélbronzból v. acélból készítik. L. Löveg.

Érembronz

l. Bronz.

Aranybronz

(kagyló-arany, festő-arany). A valódi kagyló-aranyat cukorral, mézzel v. gummival elegyített haladék-aranyfüst jól összedörzsölt keverékéből készítik: Újabban használják az aranyklorid-oldatból finom csapadék alakjában kiválasztott [...]