Budai Színkör

BUDAI SZÍNKÖR, 1936

Budai Népszínház

Budapest Táncegyüttes

Buda

Régi magyar személynév, melyet Vámbéry (Magy Ered. 185) a török bud, bur, buta a. m. fiu, gyermek, a család legifjabb gyermeke szóból származhat. A történelmileg is ismert személyeken kivül nagyon el volt terjedve a [...]

Buda

Adans. Adanson Familles des plantes cimü munkája II. kötetének (1763) 507. lapján megnevezte génusz a ludhurfélék családjában. Ez a név annál is érdekesebb, mert előtte «Tisza adans.» génusznév olvasható; a Tissa [...]

Buda

magyar szabásu téli felöltő.

Buda

és Budavár, l. Budapest.

Buda

A magyar mondák szerint a hét hun vezérek egyik s Etelével és Reuvával v. más változat szerint Kevével együtt Bendeguz fia az Érd v. Kádár nemzettségből Miután a cesumauri ütközetben Etele és Buda kivételével a többi hun vezér [...]

Buda

Budának hívják a mai Budapestnek a Dunától nyugatra eső részét, illetve így hívták 1873 előtt az egykori fővárost, a három város egyikét, amelyekből Budapest létrejött. A név eredete. A mai Buda északi része, Óbuda (Budapest III. [...]

Budai

1. (bátori) Gábor báró, jeles hadvezér, szül. Pesten 1764. s már kora ifjuságában az osztrák-magyar hadseregbe lépve, résztvett és kitünt az 1788-iki török s az 1794-iki francia hadjáratban, 1799. pedig [...]

Budatin

kisközség Trencsén vm. kiszuca-újhelyi j.-ban, Zsolna közelében, 520 tót lak., azelőtt pazar fénnyel berendezett vára ma honvédkaszárnyául szolgál s egyik fülkéjében, melyen a Szunyogh-család címere látható, a monda szerint [...]

Budavár

érdekes hegy Udvarhely vmegyében, Székely-Udvarhely mellett; fensíkján erős, csaknem bevehetetlen vár volt. Ezt a mese szerint Bud vezér, még Attila birodalmának felbomlása előtt építette s ez volt az Attila [...]

Budaörs

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilisi alsó j.-ban, 791 házzal és 5281 német (csak 308 magyar) lak., takarékpénztárral, vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. B. a török uralom idején [...]

Budaeus

(Budinszky) György, ev. lelkész, szül. Teschen mellett, Sziléziában, hol atyja, a magyar országi Budai-családból származott B. Ádám jószágigazgató volt. Szülei 1648. a pukhói (Trencsénm.) iskolába küldték, azután tanult Szenicen, [...]

Budafok

(Promontor), nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilis alsó j.-ban, 720 házzal, 5243 lak., köztük 1034 magyar és 4140 német; nagy fejlődésnek indult iparos közs., számos iparteleppel (Törley-féle pezsgő-, sör- és [...]

Budafok

(Promontor), nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilis alsó j.-ban, 720 házzal, 5243 lak., köztük 1034 magyar és 4140 német; nagy fejlődésnek indult iparos közs., számos iparteleppel (Törley-féle pezsgő-, sör- és [...]

Budaváry

József, kegyesrendi nyug. tanár és tiszt. kormánytanácsos; családi neve Kricska, később Kricskay-nak is nevezte magát; szül. Rózsahegyen Liptóvmegyében 1813 dec. 22.; 1832. lépett a szerzetbe; 1840. misés pappá szentelték. Miután 50 [...]

Budapest

A magyar birodalom fővárosa és a magyar király székvárosa (e cimet 1892 óta viseli), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye székhelye, sz. k. város, a Duna mindkét partján fekszik. Határa az É. sz. 47° 25" és 47" és 47°35" 21" [...]

Budaméry

Régi magyar család az Aba nemzetség azon ágazatából, mely közelebbi rokonságban volt a Dávidfiakkal (Omode nádor és szalánci Péter ivadékai) s a Bodonyiakkal. A legelső, ki B. név alatt ismeretes, Egyed 1270-72. tárnokmester és [...]

Budalégy

(Eristalis Latr.), a kétszárnyu rovarok közé tartozó nagy, méhforma légynem, amelynek hosszufarku kukacai rothadó anyagokban, pöcegödrökben élnek; testök hátsó végének farkalaku nyulványán (u. n. siphón) levő légcsövek segélyével [...]