Belle lottoszerü, a XVII. században Olaszországból Párisba átvitt
hazárdjáték. Kell hozzá egy 13 oszlopra osztott tábla, minden oszlop 8, tehát a
tábla összesen 104 számmal A bankár ellenében határozatlan számu játékos
játszik. A bankárnak egy [...] |
Bella Stefano, della, olasz rajzoló és karcoló, szül. Firenzében
1610., megh. u o. 1664. Dandini, Vanni és Canta-Gallina tanítványa volt. 1634.
Rómába ment, hol 1637-ig tartózkodott, azután visszatért Firenzébe, de 1639-ben
ismét Rómába [...] |
Bella (ejtsd: belyo) András, amerikai spanyol iró, szül.
Caracas-ban (déli Amerika) 1780., megh. 1865 okt. 15. Hazája (Venezuela)
függetlenségi harcának kitörésekor az ottani spanyol helytartóságnál hivatalnok
volt, azonban [...] |
Bella 1. kisközség Trencsén vm. zsolnai j.-ban, 2256 tót lak.,
postahivatal és postatakarékpénztár. - 2. B. (Béla), kisközség Turóc vm.
szt.-márton-blatnicai j.-ban, 1092 tót lakossal. - 3. Velaszka-B., l. o. |
Bella 1. János Lipót, zeneszerző, született Liptó-Szt.-Miklóson
1843. Apja, szegény kántor, nem taníttatta rendszeresen; Zábojszky László
szepesi püspök vitte Lőcsére gimnáziumba; itt Dvorák Lipót tanár, aki a
tanulókból zenekart szervezett, [...] |
Bella város Potenza délolaszországi tartományban, 45 km.-re
Melfitől, 5558 lak., 1857. rettentő földrengés pusztított a környékén. |
Bella (ol.), szép; keresztnévnek is használják. |
Belky János, a törvényszéki orvostan rendes tanára volt a
kolozsvári egyetemen, született Miskolcon 1851., meghalt Kolozsvárott 1892.
Orvosi tanulmányait a budapesti egyelemen végezte s ugyanitt avattatott
doktorrá 1873. [...] |
Bélkő Borsod vármegyében a Bükkhegység egyik főcsucsa, 784 m.
magas. |
Belka fensik a Jordán alsó folyásától és a Holttengertől K-re.
É-on a Vadi Zerkáig a (szentírás Jabokja), D-en pedig a Vádi Modsebig (a régiek
Arnonja), illetőleg a Vádi Kerakig terjed 80-100 km. hosszuságban; számos
állandó vizü, [...] |
Bélik József? (dezseri), püspök, szül. Trencsén vmegyében, Dezser
községben 1757 dec. 1., meghalt 1847 febr. 13. 1774. az esztergomi
papnövendékek sorába lépett és Nagy-Szombatban, majd a budai, utóbb a bécsi
Pázmány-féle intézetben [...] |
Bélic 1. Kis-B., kisközség Nyitra vm. nyitrazsámbokréti j.-ban,
268 tót lakossal, fürdővel, 34° C. földes meszes forrással; vasúti megálló. 2.
Nagy-B., kisközség ugyanott, 543 tót lakossal, a tótmegyer-B.-i vasúti vonal
végpontja: [...] |
Belga (tájszó) a. m. hebegő, nehezen beszélő. |
Béles tulajdonképen szerb eredetü (pite néven ismeretes), finom
rétestésztából készült sütemény. Készítésmódja a következő. A tésztát a kihuzás
után a sütő-tepsi nagysága szerint levelekbe vágják, 10-15 réteg után alma-,
szilva-, dió- vagy [...] |
Bélés a ruhákat részint, hogy több meleget tartsanak, részint hogy
jobb állásukat biztosítsák, belülről más szövettel borítják be. Ezt nevezik
B.-nek. - Az asztalos mesterségben B., deszkával való burkolás, melyet a
vastagabb falakban [...] |
Bélfa v. függesztőoszlop. A függesztő szerkezetek alkatrésze
könnyü szerkezeteken egy nehezéken két, egymáshoz csavarokkal erősített vagy
kaloda kötéssel kapcsolt gerendából áll. Keresztmetszete quadratikus; fölül [...] |
Beler (Magyar mondavilág) Magyar mondai alak, ki Árpád genealogiájában említtetik, mint Kear fia és Kadar apja. (Marci Chron P II. cap. 11.) A név nyílván a Belár-, Biler- vagy Bulárnak a változata s mint ilyen, a volgai bolgárokkal való történeti és [...] |
Belem (földrajz) 1. külvárosa Lissabonnak
2. Fővárosa Para brazíliai államnak. |
Beleg (nyelvészet) Árpádkori magyar személynév, mely talán megfelel az ujgur , , azaz bölcs, okos szónak. |
belég igazoló adat v. okmány |