Cosa (olasz.) a. m. dolog. A középkori algebrában az ismeretlen
mennyiségnek neve. Innen Regula cosa maga az algebra. |
Cosa régi etruszk város, l. Vulci. |
Cosabit (Bjelkit, ásv.), ólomszulfid és bizmutszulfid következő
összetétellel: 2PbS+Bi2S3 v. mások szerint PbBi3S4+PbS.
Fajsuly 6,2-6,33. Mexikó: Cosala a temőhelye. Nálunk Rézbányán is találták. |
Giacosa (ejtsd: dsakóza) József, olasz szinműiró, szül. Colleretto
Parellában (Torea mellett) 1847 okt. 21. A mai olasz irodalom ez egyik
legkiválóbb tehetsége főkép a históriai dráma terén aratta sikereit; kedvenc
kora a középkor, [...] |
Atascosa grófság É.-Amerikában, Texas államban, a hasonnevű folyó
öntözi, 2915 lak. Főhelye: Pleosanton 250 lak. |
Lycosaurus Owen. Kövült állat. A Galesauridae-k családjába tartozó
kihalt hüllő-nem, amely a triasz-időszakban élt Dél-Afrikában. |
Icosandrus (gör.-lat.) a. m. huszhimes, olyan virágu növény, amelynek
20 v. több himje a kehely tövéhez nő (kehelyalapu). Icosandria (a. m.
huszhimesek), Linné rendszerének 20-ik serege, többnyire a [...] |
Regula cosa (idegenszavak) |
Bursa mucosa l. Nyáktömlő. |
Villa Viçosa (ejtsd: viszóza), város Evora portugál kerületben, a Serra
d"Ossa ÉK-i lábánál, (1890) 3791 lak., bor- és olajkereskedéssel; nagy kertben
fekvő szép palotával, amelyben egykoron a bragançai hercegek laktak. |
Villa Viçosa Mi Asszonyunkról nevezett portugál rendjel, melyet VI. János
Portugália és Brazilia királya 1819 szept. 10. alapított. A rend jelvénye
kilenc-sugaru arany koronán függő, aranyszegélyü kék karikában Padroeira do
regno [...] |