Csáp

(Antenne), az izeltlábu állatok fején levő, módosult végtag, mely legnagyobb részben tapogatásra és néha még szaglásra is szolgál. A C.-k egyes esetekben a helyváltoztatást is eszközlik, sőt a táplálék megragadására is alkalmasak. [...]

Csap

kisközség Ung vármegye kaposi járásában, (1891) 1629 magyar lak., jelentékeny vasuti csomópont; itt ágaznak ki a m. kir. államvasutak budapest-lawocznei vonalából a Csapra és Nyiregyházára vezető vonatok.

Csap

v. tengelycsap a gépészetben egyike a legfontosabb és leggyakoribb alkatrészeknek s célja általában a forgás lehetővé tétele egy bizonyos mértani tengely körül. Eszerint a C. oly része valamely tárgynak, amely kerek alakjánál [...]

Csap

Hordóból a bor kieresztésére szolgáló szerkezet. C. a borászatban. A bor, sör vagy más folyadéknak a hordóból való leeresztésére szolgáló eszköz. A C. többnyire tiszta fából készül s a hordó fenekén levő csaplyukba üttetik. Igen jóka [...]

Csap

Szőlőtőkén a termésre visszametszett vessző. C. a szőlőművelésben. A szőlőtőkéből kinőtt venyigéket v. még ősszel, de leginkább tavasszal, részben eltávolítják a tőkékről, részben pedig többé-kevésbbé visszametszik. Ha a tőkén maradt [...]

Csapy

Dancs és László, l. Eszényi.

Csapó

(Chopov, Chopou). Régi magyar személynév, lehet népies magyar eredetü is, a hasonló értelmü Ütő, Vágó, Vágja stb. nevekkel együtt; de az sem lehetetlen, hogy a magyarság török fajta elemei hozták használatba, jelentése [...]

csapó (néprajz)

gubás: kismester, a posztó készítője. Népi kismesterségek

Csapó

1. Dániel (kecskeméti), mezőgazda, szül. Győrött 1778 márc. 21., megh. Pesten 1844 aug. 5-én. 1805. a franciák ellen felállított tolnavármegyei nemesi felkelőseregben tiszti rangja volt, azután megyei szolgálatba lépett. [...]

Csapos

az olyan rendesen egyéves szarvas, melynek agancsát még csak egy-egy ág képezi.

Csapod

kisközség Sopron vmegye kapuvári járásában, (1891) 1163 magyar lak.

Csapfű

v. nyakcsapfű (növ.), l. Csodabogyó.

Csapda

a ragadozó emlősállatok pusztítására használt alkotmány, mely a föld feletti rézsut álló deszkából, dorongóból v. kőlapból áll s ugy van berendezve, hogy az odacsalt vad által megérintett billentyüre lecsapódik és a vadat agyonnyomja.

Csapat

a. m. a hadseregnek harcászatilag tagolt része. Rendeltetése és felfegyverzése szerint seregünkben megkülönböztetnek: gyalog-, lovas-, tüzérségi-, műszaki-, egészségügyi- s vonat-csapatokat.

Csapás

közönséges értelemben a. m. veszedelem. - C. a mezőgazdaságban 1. marhahajtásra szolgáló széles ut. 2. Minthogy a C.-ok a község határát különböző irányban átszelik és a szántóföldtelkeket külön tagokra osztják, a C.-t gyakran a [...]

csapda (színház)

a színpad padlójában lévő nyílások lezárására szolgáló felnyitható, lebillenthető vagy kiemelhető fedél. Eltávolításával lehetővé válik személysüllyesztő alkalmazása. A világítási csapda a színpad padlójában elhelyezett hatásvilágítási áramkörök [...]

Csapófa

simára és egyenesre gyalult élü fogantyús léc, mellyel gabonamérés alkalmával a mérőedénybe hányt gabonán végig huznak, hogy ekként a gabonát a mérő edény széleig egyenesre lecsapják. Sok helyen a csapófát faragásokkal díszítik.

Csapodi

István, szemorvos, egyetemi magántanár, szül. Horpácson (Sopron vmegye) 1856-ban. Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte s ugyanitt avatták doktorrá 1880. 1881-89. az egyetemi szemkórházban működött mint [...]

Csaplár

v. csapláros, falusi kocsmáros.

Csaplár

Benedek (Gáspár), irói álnevén Kárcsanyéki, irodalomtörténeti és közművelődési iró, a m. tud. akadémia levelező tagja, a piarista rend tiszt. kormánytanácsosa, szül. Duna-Szerdahelyen 1821 jan. 3. Tizenöt éves korában a piarista [...]