Cserna

1. kisközség Hunyad vmegye hunyadi j.-ban, (1891) 142 oláh és magyar lakossal. Hajdan Feketehegy volt a neve. Itt V. Istvánnak mint királyi hercegnek csatája volt az őt üldöző nádorral. - 2. C., folyócska Krassó-Szörény [...]

Cserna

(udvardi), 1. Géza, C. Vince testvéröccse, költő, szül. Székesfehérvárott 1842 márc. 24., megh. Adonyban 1876 máj. 15. Székesfehérvárott az ügyvédi kamara hivatalnoka volt. Költeményei főként a Fővárosi Lapokban jelentek meg, [...]

Csernaja

folyó Krim félszigeten, l. Kaszulkoi.

Csernajev

Grigorjevics Mihály, orosz tábornok, szül. 1828. Harcolt a Kaukázusban és Krimben, azután orosz főkonzul volt Belgrádban; 1864. a taskenti hadjárat fővezérségét vitte, majd lemondott állásáról s Moszkvában mint közjegyző [...]

Csernáton

1. Alsó-C. (Al-Csernáton), kis község Háromszék vármegye kézdi járásában, (1891) 2223 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Felső-C. (Fel-C.), kis község ugyanott, (1891) 1299 magyar lakossal. C. a [...]

Csernagora

(crnagora), fekete hegy, Montenegro (l. o.) szláv neve.

Csernahora

(Csernagura), hegység Sárosmegyében, l. Branyiszkó hegység.

Csernátoni

Gyula, irodalomtörténeti iró, az Erd. Irod. Társaság titkára, szül. Árpástón (Szolnok-Doboka vm.), tanult Kolozsvárt s 1882 óta az ottani ref. kollégiumnak tanára. Irodalom- és művelődéstörténeti cikkei közül külön is megjelentek: [...]

Csernátony

(Cseh) Lajos, magyar publicista, szül. Kolozsvártt 1823 aug. 21. A szabadságharc idején Kossuth titkára és a Március Tizenötödike egyik szerkesztője volt. Titkára volt a honvédelmi bizottságnak is, és egyáltalában [...]

Csernavoda

(törökül: Bogazköi), kis város a romániai Dobrudsában, Constanta kerületben, jobbra a Dunától, vasut mellett, 2700 lak. 1854. az oroszok a várost elfoglalták.

Csernátfalu

(Zernendorf, Cernatu), nagyközség Brassó vármegye hétfalusi járásában, (1891) 2628 magyar (csángó) és oláh lakossal. Piacán az 1848. a haza szabadságáért elvérzett csángók emlékszobra áll (felállíttatott 1891.).

Cserna-Keresztur

(hajdan csak Keresztur), kis község Hunyadvármegye dévai járásában, (1891) 503 eloláhosodott lakossal. Körjegyzői székhely, a piski-vajdahunyadi vasut állomása, mely állomás Kis- és Nagy-Borcsára is szolgál, postahivatal, állami [...]