ENSZ (rövidítés)

Egyesült Nemzetek Szervezete.

ensztatit (ásvány)

magnéziumot és szilíciumot tartalmazó, rombos rendszerben kristályosodó ásvány

Pensza

1. (Penszenszkája gubernija) orosz kormányzóság Nizsegorod, Szimbirszk, Szaratov és Tambov között, 38 840 km2 ter., 1 549 369, egy km2-re 40 lak. Felülete ÉNy-on sík és mocsáros, egyebütt dombos. Fő folyói a Szura és [...]

Mcenszk

az ugyanily nevü járás székhelye Orel orosz kormányzóságban, a szusa és vasút mellet, (1849) 16 318 lak., tégla-, üveg-, dohánygyártással; gabona-, len- és sókereskedéssel.

Kirenszk

(Kerinszk), az ugyanily nevü járás székhelye, Irkutszk orosz-szibériai kormányzóságban, a Lena és Kirenga összefolyásánál, (1890) 2140 lak.

Szénszál

l. Izzólámpa.

Jarenszk

az ugyanily nevü járás székhelye Vologda orosz kormányzóságban, a Jarenga és Vücsegda összefolyása közelében, (1888) 1302 lak., fakereskedéssel.

Nonszensz (általános)

Képtelenség, lehetetlenség, oktalanság.

Menszaleh

partmelléki tó a Nilus-delta K-i részében, a Damiettai-ágtól K-re. A Nilus áradása idején 1200 km2 területet borít és átlag 1 m. mély; a száraz évszakban homokrétegek és kis szigetek vannak benne. A föld, melyet takar, az ókorban Egyiptom [...]

Luzenszky

Henrik báró, magyar szabadságharcos, szül. 1827., megh. Osgyánban 1895 aug. 10. Az 1848-iki szabadságharcot mint százados küzdötte végig, s annak végeztével a hadbiróság golyó által való halálra itélte őt. Csak magasállásu [...]

Tehénszáj (ruházat)

(medvetalp), a hegyes csőralakú cipők utódaiból, a kacsacsőrű lábbeliből a XVI. sz. elején keletkezett szélestalpú cipőalak; oldalt és hátul csak egy ujjnyi magas volt, elöl azonban több hasadékú, alápárnázott zsákból [...]

Rénszarvas (állat)

Henszlmann

Imre, mű- és régiségbuvár, szül. Kassán 1813 okt. 13., megh. Budapesten 1888 dec. 6. Tanulmányait kezdte szülővárosában, a nevezetes gótstilü egyház falai alatt, s folytatta Eperjesen, Pozsonyban, Pesten és Bécsben. E két utóbbi [...]

Benszülött

valamely országnak határain belől született emberek, az ország törzsökös lakói, ellentétben a jövevényekkel, beköltözöttekkel.

Szebenszék

azelőtt az erdélyi szász székek egyike, melynek területe 2316 km2, lakóinak száma (1870) 86,917 volt. Székhelye Nagy-Szeben volt. Az 1876. XXXIII. t.-c. az egész széket az újonnan alakított Szeben vármegyébe kebelezte be.

Szmolenszk

1. kormányzóság Oroszország középső részében Tver, Moszkva, Kaluga, Orjol, Csernigov, Mohilev, Vitebszk és Pszkov között, 56,043 km2 ter., (1893) 1.469,756 lak. Földje É-ról, ahol a Valdai-fensík van, D. felé lejtősödik. [...]

Jeszenszky

-család (nagy-jeszeni). Törzse állítólag a XII. sz.-ban élt Temérdek András. Nevét a turócvármegyei Jeszen-től kapta, mely földre 1271., majd ismét 1281. nyert örökös adománylevelet. I. Ferdinánd 1563. cimer-ujító oklevelet [...]

KERENSZKIJ (életrajz)

KERENSZKIJ, Alekszandr Fjodorovics 1881-1970. Orosz politikus, miniszterelnök. Jogot végzett, ügyvédként praktizált. 1912-től az Állami Duma tagja. 1917-ben a februári forradalom után az Ideiglenes Kormányban [...]

fenszterliz

férfi egy nő ablaka alatt járkál, annak ablakát lesi nő ablakából kihajolva magát kelleti

Gyengénszuró

(növ.), a Xanthium spinosum L. népies és gunyos neve tul a Tiszán, mert e tövis érzékenyen szur, l. Szerbtövis.