nemesség A kizsákmányoló uralkodó osztályok egy részének címekkel és rangokkal történő megkülönböztetése. Kezdetei
már a rabszolgatartó társ.-ban megjelennek, de virágkora a feudalizmus, amelynek egész uralkodó osztálya a nemesség.
A hűbéri lánc [...] |
Nemesdéd kisközség Somogy vmegye marcali j.-ban, (1891) 1447 magyar
lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. |
Kellemes (eszt.), az egész széptannak, a szépség eszméjének egyik
sarkalatos fogalma. A német esztetika, ugy amint azt Baumgarten tanár a mult
század közepén megállapította, oda fejlődött, hogy a szépség nyilvánulását mint
egy fénykört [...] |
entremés 13-17. sz.-i spanyol közjáték; kezdetben pantomimikus, később zenés-táncos vidám jelenet. |
Gémeskút (népi) Lapályos helyek vagy alföldi tájak jellegzetes vízkiemelő szerkezettel ellátott kútja. A kúttól néhány lépésre volt a földbe ásott ágas, ennek felső részén kettéágazó részén billenő mozgást végző gém, gémfa van. Egyik végén nehezék, a másikon [...] |
Semesnye (Simizsná), kisközség Szolnok-Doboka vármegye csáki-gorbói
j.-ban, (1891) 1408 oláh lakossal. |
Temesvár (földrajz) Szabad. királyi város, Temes vármegye székhelye, a Béga két partján, É-on és Ny-on a Vadász- és
Csóka-erdőtől övezve, 91-94 m magasságban fekszik.
A város a Belváros vagy Várból és ettől teljesen
elkülönített három külvárosból, u. m. a [...] |
Peremesz A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott növényi részek elhalnak. Kedvező időjárás esetén (meleg, párás, esős) már virágzás előtt (május közepén) is [...] |
Nemes vad l. Vad. |
Nemesítés a növények termesztésénél követett az az eljárás, melynél
fogva valamely növényt szakszerü műveléssel arra kényszerítünk, hogy az
egymásután következő ivadékokban folyton szebb és tökéletesebb virágokat s
értékesebb gyümölcsöt hozzon [...] |
Fémesítés alatt fának vagy más szerves anyagnak fémmel való burkolását
vagy fémsó oldattal való itatását értjük. Feltalálása után Payne-izálásnak is
nevezik. |
Szellemes l. Szellem. |
Szemészet (ophthalmiatria, ophthalmologia), szemorvoslás és a
szembajokkal való tudományos foglalkozás. Mint ilyen egészen új tudomány,
melynek megalapítói Donders, Hollandia nagy fia, a szem fénytörése és
alkalmazkodása törvényeinek [...] |
Szemes kő nemes achát (ásv.), l. Karikás achát. |
Temesvári (híres emberek) Pelbárt, hires magyar egyházi szónok és iró a XV. sz.-ban,
szül. Temesváron 1430 és 1440 közt, megh. 1504-ben. 1458-ban a krakói egyetemre
ment tanulni, 1463 végén 24 társa közt ötödikül nyerte el a baccalaureatust;
ezután a [...] |
Tremessen (földrajz) (Trzemeszno), város Bromberg porosz kerületben, 15 km.-nyire
Mogilnótól, vasút mellett, (1890) 4766 lak., sörgyárral. Egyik kat. templomában
szép képek és értékes középkori szent edények vannak. 1656. a lengyelek [...] |
Nemes bor Diszkrét karakterű, kiváló bor. |
Nemesacél (ipar) Különösen nagy szilárdságú acél fajta. |
Nemes opál l. Opál. |
Nemesvölgy (Edelsthal), kisközség Moson vármegye rajkai j.-ban, 683
német lak.; itt nevezetes régészeti leletek ekrültek napfényre, melyeket avar
eredetünek tartanak. |