Nemesi előnév Németországban előnév gyanánt régebben a «von» szócska
szolgált, de rendesen csak a lakhelyet, az uradalmat, vagy a törvényhatóságot
jelentette. A nemességet szerzők csak azon esetben használtak előnevet [...] |
Szemes gnájsz az olyan gnájsz, melyben nagyobb ortoklaszok állanak ki
lencse- vagy gömbalakban. Köréjük hullámosan csportosulnak a csillámlemezek és
olyforma kidomborodások támadnak, mintha a gnájsznak szemei volnának. Innen a
név. |
Temes-Strázsa (földrajz) (Lagerdorf), község. |
Temes-Váralja (földrajz) község, a. m. Duplaj. |
Temes-Vukovár (földrajz) (Vukova), kisközség Temes vármegye buziási j.-ban, (1891)
1123 oláh és tót lakossal. |
Temesi bánság (földrajz) |
Nemesrothadás Lásd: Botrytis cinerea. |
Nemes Aurélné (oktatás) Müller Márta (1883?1964): a Családi Iskola alapítója és vez.-je. A század elején hosszabb ideig Belgiumban élt, ahol kapcsolatba került a reformpedagógia jelentősebb korai törekvéseivel, elsősorban Decroly ped.-jával. [...] |
Antimonfémeskő a rézkohászati folyamatnál
képződő összezsugorodott réz-, antimon- és vasvegyülék, mely igen nehezen olvad
a rézolvasztást sokszor megakasztja, és értékesítése s a benne levő fémek
szétválasztása sok gondot és költséget okoz. A régi [...] |
Puszta-Födémes község, l. Födémes (2). |
Orosz nemesség (dvorjansztvo), Nagy Péter cár idejében vette eredetét azon
szolgaszemélyzetből, melynek a cár az élethosszig tartó katonai szolgálatot
kötelességévé tette; most már nemcsak katonai, hanem polgári érdemekkel is
lehet nemességet [...] |
Nemes kompánia vagy a «cavellérok kompániája», II. Rákóczi Ferenc nemes
ifjakból alakított hadosztályának neve. |
Nemes rothadás l. Aszuszőllő. |
Temes-Szlatina (földrajz) község. |
nemfémes elemek Negatív kémhatású kémiai elemek egyik nagy csoportja. Külső megjelenésük és tulajdonságaik ugyan nem jellemezhetők
olyan egységesen, mint a fémeké, eltérnek tőlük. Ennek oka, hogy bár a nemfémes elemek atomjai között mindig [...] |
Nemesi felkelés (insurrectio), l. Felkelés. |
Szőllőnemesítés (l. a képmellékletet). A Sz.-t régente is gyakorolták a
szőllőmívelők. Akkor ugyanis, ha valamely tőke termésével nem voltak
megelégedve, erre ráojtottak valamely jobb szőllőfajtát; vagy pedig ha valamely
új fajta [...] |
Nemesi vármegye (történelem) A köznemesség megerősödésével a vármegye irányítása is átalakult. Az ispánt (később főispánt) ugyan továbbra is a király nevezte ki, de az alispánt és az először 1232-ben említett szolgabírákat a nemesség választotta. A szolgabírónak a [...] |
bocskoros nemes Birtoktalan, paraszti életmódban élő nemes népies elnevezése |
Pápaszemes kigyó (állat) (Naja tripudians Merr.), a mérges kigyók egyik faja. Szine
világos sárga, de hamvaskékben játszik. Nyakszirtján fekete, szemüveghez
hasonló szinrajz ékíti s innen nyerte nevét is. (Képét l. a Kigyók
mellékletén.) Hossza 1,25-2 m. [...] |