Francia

(ejtsd: francsa), 1. Ferenc, tkp. Raibolini, olasz festő, a XV. sz.-i bolognai festőiskola egyik mestere. Szül. Bolognában 1450., megh. u. o. 1518 jan. 5., eredetileg ötvös volt, azután mint éremmintázó nagy [...]

Francia

a frank földnek, de különösen a Páris környékén levő grófságoknak latinosított neve, melyből a későbbi provinciának, Isle de Francenak a neve származott.

Franciák

A mai román nemzetek leghatalmasbika s a Föld egyik legműveltebb népe, amely eredetét a régi kelták, rómaiak és frankok, valamint részben a déli vidékeken az iberiek egymással való vérkeverődésének köszöni. Broca szerint [...]

Franciafü

(növ.), Galinsoga vagy Galinsogea R. et Pav. Galinsoga spanyol udvari orvos s a madridi kir. kert. intendánsa nevére nevezve; Wiborgia Roth., Vargasia DC., a sugaras fészkesek aprófészkü, sugaras vagy [...]

Franciade

(franc. ejtsd: franszjád), a francia forradalmi naptárban a görög Olimpiád mintájára alkotott 4 éves időszak, melynek végéhez a szokásos öt szökőnapon kivül még egy hatodik napot is csatoltak, mely [...]

franciásan

Máj tűzdelve, majd vajba valamint morzsába mártva és roston megsütve.

franciakert

Geometrikus alaprajzi elrendezésű művészi kert. A növényzetet építészeti rendre és szabályos formára kényszeríti, főtengelye azonos a hozzá tartozó épületével, nyírt fasorokat, geometriai alakzatú virágágyakat, szobordíszt, [...]

Francia zene

A három fő zenestilus, az olasz, francia és német közt a francia zene az, mely manapság is, a ritmusi könnyedséget, a pajzán hangulatot s az átlátszó szellemességet legerősebben képviseli. Mint minden nép zenéje, ugy a franciáé [...]

Franciabigio

olasz festő, l. Bigio.

Francia perje

(növ., Arrhenatherum elatius L.), l. Cigányzab.

Francia öltés

a himzésnél egy fél keresztöltés, ugy hogy a kanvász-szálak keresztezését egy fonál metszi.

Francia nyelv

A F. a román nyelvcsalád egyik tagja, mely épp ugy mint testvér-nyelvei: az olasz, spanyol, portugál, provençal és román, a latin népnyelvből (lingua latina rustica) eredt. E nyelv, melyet a római hódító hadak és gyarmatok a római [...]

Francia kötés

vagy rovásos sarok-átlapolás, az ácsmunkában a fakötéseknek azon nemei közé tartozik, melyeket lapolásoknak vagy rálapolásoknak hivnak. (l. o.).

Franciaország

Ny.-Európa országa; nevét a frankokról, a római Gallia területét meghódító germán, néptörzsről kapta. Fekvése, nagysága, határai. É-on az Északi-tenger, ÉNy-on a La Manche, Ny-on az Atlanti-oceán, DK-en a Földközi-tenger, EK-en [...]

Francia-Kongo

l. Gabon és Kongo.

Francia-Svájc

l. Svájc.

francia öntet

Hígított ecethez sót, mustárt - ízlés szerint dijoni mustárt -, őrölt fehér borsot, citromlevet, olajat, finomra vágott metélőhagymát és petrezselyemzöldet, reszelt főtt tojást adunk, ízesítjük Worcester-mártással, majd egy-két óráig [...]

Franciaország

Franciaország (hivatalosan Francia Köztársaság, franciául la France illetve République française) nyugat-európai állam. Atomhatalom, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a NATO és az Európai Unió alapító tagja. Fővárosa Párizs. [...]

Francia négyes

Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János) Különlegesen perverz, orális csoportszex-formáció.

Francia négyes

l. Quadrille.