Garas

(lat. grossus), a XII. sz. óta vastag pénzdarabot jelentett, melyet legelőször Csehországban vertek s értéke ott a márka egy hatvanadrésze volt, vagyis a mai értékük szerint 77 fillér. Később általában igy nevezték az apró ezüst [...]

Garasanin

1. Illés, szerb államférfiu, szül. Garasa faluban a kragujeváció kerületben 1812 jan. 28., megh. 1874 jun. 22. Régi és tekintélyes szerb család tagja, a Karagyorgyevics család hive volt és e miatt, mert részt vett az [...]

Fogaras

Vármegye Hazánk királyhágóntuli részében, a romániai határon. Határai É-on Nagy-Küküllő vmegye, melytől nagyrészben az Olt folyó választja el, Ny-on Szeben vmegye, D-en Románia, K-en Brassó vármegye. Területe 1875,43 km2. F. [...]

Fogaras

nagyközség Fogaras vmegye fogarasi j.-ban, az Olt folyó mellett, a vármegye székhelye; csinos város több templommal s régi várkastéllyal, mely ma kaszárnyául szolgál; a várat Apor László vajda építé 1310 körül, jelen alakját Bethlen [...]

Fogaras

Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János) Hamis aranypénz, amibe beletört a fogunk.

Fogarasy

Mihály (gyergyó-szent-miklósi), erdélyi püspök, pápai trónálló, belső t. tanácsos, római gróf, a vaskorona-rend s Lipót-rend lovagja, szül. Erdélyben, Gyergyó-Szent-Miklóson 1800 szept. 17., megh. 1882. Tanult Maros-Vásárhelyt és Csiksomlyón a [...]

Fogarasi

János (alsó-viszti), jogtudós és nyelvész, szül. Felső-Kázsmárkon, Abaujmegyében 1801 ápr. 17., megh. Budapesten 1878 jan. 10. 1814. a sárospataki református főiskolába jutván, ott végezte 1823-ban tanulmányait. A jogtudományokat [...]

Agarászat

l. Vadászat.

Fehérgaras

volt cseh pénzszámítási egység, 771/7 F. = 3 forinttal, 1 F. tartalmazott 7 fehérfillért.

Ezüstgaras

ezelőtt porosz ezüst váltópénz: 30 E. = 1 tallér.

Angyalgaras

szászországi ezüstpénz a XV. és XVI. sz.- ban, a címert tartó angyal után elnevezve.

Sugarasodás

v. szabályosodás (növ.), l. Peloria.

Prágai garas (pénz, pénzegység)

v. cseh garas, I. Vencel (1278-1305) alatt kezdték verni a szép alakjuk s jó ezüsttartalmuknál fogva sokfelé kedvelt fizető eszközzé váltak. Magyarországba is beszivárogtak, de I. Károly, ki maga is veretett garasokat, [...]

Fogarasi Pap

József. tanár, iró, szül. Szászvároson 1744 aug. 26., megh. Marosvásárhelyt 1784 dec. 17. Nagyenyeden tanult, hol 1768. a retorikai osztály tanítója volt. Innen 1769. külföldre ment s először (1769 szept. [...]

Császárgaras

az osztrák konvenciós értéknek 3 kros darabja, a. m. 121/3 fillér.

Fogaras vidék

azelőtt Erdélynek egy vidéke, melynek (1870) 1811,25 km2 területe és 82852 lakosa volt. Az 1876. XXXIII. t.-c. Fogaras-vármegyét (l. o.) alkotott belőle.

Bogaras kövek

Az egyiptomi drágakövekbe bogarakat, nevezetesen pedig a szentnek tisztelt galacsinhajtó bogarat (Ateuchus sacer) metszették és amulétek gyanánt viselték. Karabeusz vagyis B.-nek hivták ezeket.

Sugaras állatok

(Radiata), mindazok az állatok, amelyeknek szervei egy képzeleti központ körül többszörösen ismétlődve fordulnak elő s igy testüket több, egymáshoz mindenben ahsonló részre, sugárra vagy paramerre [...]

Kétgarasos Ujság

ismeretterjesztő képes hetilap, kiadta és szerkesztette Vas Gereben 1858 okt. 3-tól 1859 jun. 19-ig Pesten; megjelent 4-rét egy íven a szövegbe nyomtatott fametszetekkel. Folytatása volt a Képes Újság.

Fogarasi havasok

az Erdélyi déli határláncolatnak K-felől második tagja, a Szebeni hegycsoport és a Brassói hegység közt, Szeben és Fogaras vármegyékben, a román határon emelkedik. A hegység, melynek élesen határolt s kitünően kifejlett főgerince [...]