Indulathangok

v. undulatszók, oly hangok, amelyekkel az ember az öröm, csudálkozás, félelem, fájdalom stb. érzeteit fejezi ki, p. ó, jaj, haj, lám, nosza, stb.

Aliquot hangok

azok a hangok, melyek egy hangforrás egész tömege aliquot részeinek rezgéséből keletkeznek. Valamely hangforrás ugyanis különböző magasságú hangokat adhat, aszerint amint rezgéskor csomók által több-kevesebb részre [...]

ajak-foghangok

Rés és zárhangok, melyeket az alsó ajak és a felső fogsor együttes működésével képezünk. Pl: zönés V, és zöngétlen F hang.

Kombinált hangok

azok a mellékhangok, melyek az akusztika törvényei szerint nemcsak minden egyes zenészeti hang, hanem egész hangzatok felzendülésénél is belehangzanak a főhangokba. Ezt a természeti tüneményt leginkább lehet [...]

Folyékony hangok

(lat. liquida), az l, r n, ny, m mássalhangzók. Átmenetet képeznek a mássalhangzók és magánhangzók között; tiszta zöngehangok, mint a magánhangzók, de mig ezeknek kiejtésekor a szájüreg teljesen nyilt, amazoknál egy-egy helyen [...]

Természetes hangok (hangszerek)

a transzponáló rézfúvó-hangszerek ama hangjai, melyeket a kezelő csupán ajkainak befúvása által minden más segítség nélkül hoz ki az illető hangszereken, minők a kürt, trombita, cornet stb.

Ötödhangok és harmadhangok

a különféle hangzatokban azok a hangok, melyek azok egyenes v. fordított állásában a legalsó hangtól egyenes v. fordított állásában a legalsó hangtól számítva rendesen a legjelentősebb ötöd- vagy harmadközt teszik.