Hegyes orrú bocskor

(Ecsedi-láp, v. Szatmár m., századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum

Hegyes orrú női bocskor

(Gyimesközéplok, v. Csík m., századfordulón) Bp. Néprajzi Múzeum

Hegyes orrú bocskor, kiszabott, félig kész és elkészült állapotban

(Nagyecsed, Szatmár m., 20. sz eleje)

Hegy

a neve a földszin kimagasló részeinek. Az alföldeken, ahol kevés kimagasló pont van, már néhány méteres halmokat és lejtőket is gyakran hegynek neveznek. A hegyes vidékeken a dombokat és halmokat megkülönböztetik [...]

Hegy

Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János) Nem több darabból álló. geológiai magaslat

Hegy (földrajz)

A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 200 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, [...]

Hegyi

1. Aranka szinésznő, szül. Budapesten 1855 máj. 25. Korán árvaságra s ezzel egyidejüleg kegyelemkenyérre jutva, ifjukorában igen nehéz sorsa volt. Egész véletlenül szerzett neki éneke pártfogót, aki kitaníttatá s fellépteté énekes [...]

Hegysó

Zay Mineralógiájában a kősó.

Hegyes

András, brassói tanácsos, 1613 óta városi képviselő, megh. 1627 aug. 27. mint városkapitány. Terjedelmes történelmi naplót irt, mely saját élményeit, a brassói szenátus változásait s általában az erdélyi eseményeket tárgyalja 1613 ápr. 4-től 1617 [...]

Hegyes

1. Kis-H., nagyközség Bács-Bodrog-vmegye topolyai j.-ában, (1891) 976 házzal és 5559 lak. (közte 5278 magyar s 247 német), vasuti állomással s 8120 hektárnyi termékeny határral. H. határában 1849 jul. 13. ütközet volt Guyon [...]

Hegyes

(növ., folium acutum), az olyan levél, amelynek a teteje kurta csúccsal, hegyeszögalakuan végződik.

Hegykő

(Heiligstein), kisközség Sopron vármegye soproni j.-ban, (1891) 1150 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Hegysor

l. Hegy.

Hegyesd

kisközség Zala vmegye tapolcai járásában, (1891) 352 magyar lak. A község mellett emelkedő cukorsüveg alaku hegyre IV. Béla király kis várat építtetett, melyet a hegy oldalában bástyák vettek körül; Zsigmond király idejében e [...]

Hegyesi

Lajos, gordonka-művész, szül. Árpáson 1853 nov. 3., megh. Kölnben 1894 febr. 27. Egy ideig a hirneves firenzei négyesnek volt tagja, azután Kölben telepedett le mint az ottani zenede tanára és [...]

Hegyfok

l. Hegy.

Hegyfok

Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János) csúcshőmérséklet

Hegyhát

Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János) A súlyos testi fogyatékosságnak számító púposság tapintatos megnevezése.

Hegység

a sikság ellentéte. A hegységeket nagyságuk szerint osztályozni már gyakran próbálták, de valamint a dombot a hegytől nem lehet szabatosan megkülönböztetni, ugy a kisebb és nagyobb hegységek között is csak mesterkélt [...]

Hegyalja

1. Tokaji H., az eperjes-tokaji trachithegységnek (l. o.) déli tagja, mely a Bósva völgyétől D-re, a Hernád és Bodrog közt Tarcalig és Monokig terül el, szorosabb értelemben azonban csak e [...]