Kacs

(növ.), l. Kacskaó és Kocs. - K. továbbá az evező nyelén levő fogantyu.

Kács

kisközség Borsod vármegye egri j.-ban, (1891) 542 magyar lak., hozzátartozik Kács-Tapolca kis fürdő, melynek 23-5 C. foku tiszta langyos hévvizét fürdésre használják. A fürdővendégek részére 28 vendégszoba áll rendelkezésre. [...]

Kacs

(Cutch), a bombayi presidencyhez tartozó brit-indiai hűbérállam 16,850 km2 területtel, (1891) 558,415 dsat, kol és radsput lak., Buds fővárossal. K. egy nagy és több kisebb szigetből áll, amelyeket a Nagy-Rann v. [...]

Kacsi

középázsiai vidék; Tibet legkietlenebb része Cáng és Vei khinai tartományok és a zajdami sósivatag között. A Kuen-lun-hegyrendszer legdélibb egyközü láncai vonulnak át rajta. Több lefolyás nélküli tó van rajta.

Kacsa

l. Kacsafélék. - Hirlapi kacsa (l. o.).

Kacsuk

Kacsuk Simon : II. András idejében a nógrád-vármegyei Fülek és Szécsény s több kolozsi és tordai jószág ura. Péter ispánnal és Simonnal, Bánk nádor vejével, 1213 szept. 28. A pilisi erdők közélében tábor alatt időző Gertrud királynőre [...]

Kacsin

Ka-khjen (birmán nyelven Kakh jang), egy hegyi nép neve Felső-Birmában, Bhamótól É-ra; a nép egyik ága az u.n. szingpho. A K.-ok rokonok a birmánok törzsével és sajátos régi kulturájuk van. V.ö. Colquhoun A. R., Quer durch [...]

Kácsér

a kacsák himjeinek a neve. L. Kacsafélék.

Kacsar

(Catchar), Asszámnak a DK-i szögletében, Manipur és Birma közt fekvő kerülete. É-on a Barail, K-en a Manipur és D-en a Lusaisz-hegyek fogják körül. A hajózható Barak 200 km.-nyi hosszuságban K-ről Ny-ra átfolyik rajta. [...]

Kacsola

nagyközség Tolna vmegye dombovári j.-ban, (1891) 2256 magyar és német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Kacskaó

kacs, sündörgő, fogódzó, bajusz, néhol inda, Ormányságban bica (növ., cirrhus vagy cirrus), a növénynek átalakult és fogódzkodó része. Szálas, cérnaforma, csavargódzó, egyszerü vagy ágas része a légbeli részeknek, gyakran az [...]

Kacsari

India őslakóinak egyik törzse, mely Bengáliának Szilhit nevü tartományát lakja.

Kacsolás

(növ.), l. Kocsolás.

Kácsfalu

kisközség Baranya vármegye baranyavári járásában, (1892) 2282 német és szerb lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Kacsaláb

(Huhnepot). Tengerészek nyelvén valamely tárgynak két kötéllel olyképen megkötése, vagy a hajóknak kikötése, hogy a kötélágak egymástól kacsaláb-alakban elálljanak.

Kacsintás

hamis, leskelődő pillantás, amilyen a szemmel beszélő szerelmeseké szokott lenni.

Kacsincok

török-tatár törzs az alsó Abakan mellett, Jenisszeiszk keletszibériai kormányzóság Minusszinszk nevü kerületében. A K. csak a XVII. században vándoroltak a középső Jenisszeitől, Krasznojarszktól délfelé az Abakan mellé.

Kacsaközi

Vida József iró és költőnek álneve (kisebb prózai dolgozatai alatt); a Kacsaköz utca Egerben, hol Vida egy ideig lakott.

Kacsko-bab

(növ.), ritka magyar szó rövid o végződéssel, a Phaseolus multiflorus L. magvának népies neve Nógrád vármegyében; l. Bivalypaszuly.

Kacskovics

Lajos, gazdasági és pedagogiai iró, szül. Mohorán (Nógrád) 1806 május 29-én, megh. 1891 dec. 9. Iskoláit Vácott, Pesten és Győrött végezte. Az 1832-iki pozsonyi országgyülésen Nógrád vármegye egyik követének oldala mellett bővítette [...]