Kapu

nyelvünkben tulajdonképen csakis kocsibejárót jelent, tehát nagyobb méretü ajtót, melyen kocsik járnak keresztül. Van gazdasági udvarok és lakóházak udvarainak elzárására szolgáló K., azonkivül fő- és mellék-K. [ÁBRA] 1. ábra. A [...]

Kapu

törökül ajtót jelent, átvitt értelemben hivatalos épületet, hivatalt. Igy p. a magas porta régi neve pasa kapuszu (a pasa K.-ja), értvén a pasa alatt e helyen a nagyvezért; más magyarázat szerint a pasa e szólásban [...]

Kapu (elektronika)

Angolul GATE, a tranzisztor azon eleme, amellyel az átfolyó áramot vezérelni lehet, hasonló módon, mint csöveknél a vezérlőráccsal. FET tranzisztoroknál használatos elnevezés. MOSFET tranzisztoroknál ez másként működik és több [...]

kaput

Hosszú felsőkabát (városi viseletként). Odavan, tönkrement, vége.

Kapus

1. Kis-K. (Klein-Kopisch), kisközség Nagy-Küküllő vmegye bólya-berethalmi j.-ban, (1891) 828 magyar és oláh lakossal; jelentékeny vasúti csomópont, ahol a m. kir. államvasutak budapest-brassói vonalából a [...]

Kapusi

Bálint, pálosrendü barát és dömösi perjel. 1439. Rómában járt és a rend főügyviselője lett. Az ő közbenjárásának tulajdonítható, hogy IV. Jenő pápa az Olajfákhegyi-rend birtokában levő dömösi apátságot 1446 aug. 1. a pálosrendnek [...]

Kapufa

l. Kapu és Fiókkapu.

kapuzat

A nagyságot, fenséget kifejezni kívánó épületek gazdagon megformált bejárata. A román kori művészet kedvelte a lépcsőzetesen mélyülő, oszlopos kapuzatokat, amelyeknek növényi és figurális motívumokkal díszített íveit a homlokzatból [...]

Kapuvár

virágzó nagyközség Sopron vmegye kapuvári j.-ban, (1891) 6078 magyar lakossal. K. a járási szolgabirói hivatal székhelye, van járásbirósága, telekkönyve, adóhivatala, pénzügyőrbiztosi állomása, kir. közjegyzősége, takarékpénztára, [...]

Kapudsi

(török) a. m. kapus, őrálló; átvitten a szultáni szeráj külső kapujának az őrei. Ők hivták meg az állam nagyjait az udvari ünnepségekre is. Több csoportra oszlottak és élükön egy-egy bölük-basi állott. K. basi, a palota [...]

kapucni (divat)

Csuklya.

Kapudán

v. kapudán pasa (török) a. m. tengernagy, vagyis a tengerészeti miniszter. Újabban a báhrije náziri arabos szóösszetételt használják helyette. Régebben a török hajóhadak parancsnoka Gallipoli szandsák bégje volt. Szulejmán alatt [...]

kapuadó (történelem)

A jobbágyok állami adóztatása számos formáinak egyike. Amikor a XIV. sz.-ban Károly Róbert az értékálló aranyforint bevezetésével elvesztette egyik fő adóforrását, az ún. kamara hasznát (ami a pénz évenkénti beváltásából származott), ennek pótlására [...]

Kapualj (építészet)

Épületnek a kapuból az udvarra vagy a lépcsőházba vezető fedett térsége.

Kapu kuli

(török), igy nevezték régebben a zsoldos csapatokat, lovast és gyalogost egyaránt. Szószerint a kapu vagyis porta szolgáját jelenti. Ezek ismét kétfélék voltak. Vagy olyanok, akik az ország belsejében voltak elszállásolva [...]

Kapuzárás

A főváros területén fekvő minden háznak tulajdonosa illetőleg birtokosa gondoskodni tartozik, hogy házának kapuja használható zárral ellátva télen-nyáron egyaránt este 10 órától, okt. 1-től ápr. 30-ig reggeli 6 óráig, máj. 1-től [...]

Kapufélfa

l. Kapu.

kapucinus (vallás)

A Ferences-rendnek csuklyát és szakállat viselő ágához tartozó szerzetes.

kapucíner

Feketekávé kávé tejszínnel v. tejjel.

Kapuköldök

a földbe ásott fa v. kődúc, melyhez a kapuszárnyak zárásakor ütköznek.