Logika (a görögök logosz-tól), általában a gondolkodás elmélete; a
gondolkodás azonban a lelki élet jelenségeihez tartozik, melyekkel általában a
lélektan foglalkozik, e szerint a logika a lélektannak volna egyik része. Mégis
külön, a [...] |
logika (filozófia) a gondolkozás törvényszerűségei; ésszerű, következetes gondolkozás, józan ész
az elvont gondolkozás szintjén történő megismerés törvényeinek, formáinak és eljárásainak tudománya
ok-okozati összefüggés, belső törvényszerűség (a [...] |
logikátlan ésszerűtlen, következetlen, a logika törvényeivel ellenkező |
Logika-kalkulus az algebra módszereinek a logikára való alkalmazása. Nálunk
Bein Károly irt róla a Mat. és Fiz. Lapok I. kötetében. |
logikai algebra (elektronika) |
logikai áramkör (elektronika) Elektronikus vagy mágneses (ferrites) áramkör, amely logikai feladatokat old meg. Alapáramkörökből épül fel, melyek logikai műveleteket hajtanak végre és tárolnak. A leggyakrabban használt logikai alapműveletek IN, [...] |
logikai szorzás (elektronika) |
logikai függvény (elektronika) |
logikai utasítás (elektronika) Digitális számítógépek logikai műveleteit megvalósító utasítás ( utasításrendszer). A logikai utasítás két operandus között hajtandó végre, a két operandust tároló regiszterek azonos helyértékű bitjei között külön-külön. Egycímes [...] |
logikai műveletek (elektronika) Digitális számítógépek egyik művelettípusa, amelynek során az előírt logikai műveleteket (pl. konjunkció, díszjunkció stb.) mindig helyértékenként végzi el a számítógép, az azonos helyértékű bináris számjegyekkel (bináris számrendszer). [...] |
logikai szemantika (filozófia) a metalogikának a logikai kalkulusok értelmezését tanulmányozó ága |
logikai empirizmus (filozófia) az 1920-1930-as évek logikai pozitivizmusának módosult folytatása, amely a tudományos fogalmakban az érzékileg adottnak a szervezését szolgáló kényelmes és célszerű formákat lát, nem pedig az objektiv realitás tükrözését |
Logikai egymásután Széchenyi szerette igy nevezni a reformok összefüggő
sorozatát. V. ö. Horváth Mihály, Huszonöt év Magyarország történetéből (III.
köt. 125. old.). |
logikai szintakszis (filozófia) a metalogika azon ága, amely a nem értelmezett kalkulusok struktúráját tanulmányozza és ezek megszerkesztésének és átalakításának szabályát megállapítja |
logikai pozitivizmus (filozófia) a neopozitivizmusnak 1920 körül keletkezett azon változata, amely a szubjektív idealista empirizmust az ismeretek formális logikai elemzésével igyekszik összekapcsolni és a tudományelméletet lényegileg a tudomány [...] |
logikai kapcsolóelem (elektronika) |
logikai feszültségszint (elektronika) |
metalogika (filozófia) a logikának a modern formális logika rendszereit és
fogalmait a metateória eszközeivel vizsgáló része |
Áramlogika (elektronika) (áramkapcsolás logika). A logikai rendszerek azon osztálya, melyekben nemlineáris elemek - általában diódák, tranzisztorok - konstans áramot két vagy több áramág között osztanak szét. |
Diódás logika (elektronika) (diódás logikai áramkör). Logikai műveletek realizálására használt, diódákat és munkaellenállást tartalmazó kapuáramkör. A diódás kapcsolók ideálistól eltérő tulajdonsága miatt a kapuk kimenetén megjelenő logikai feszültségszintek a névlegestől [...] |