Magyar

várost (a mai Ulu Majelâr és Kicskine Majelâr) Szasszanidák dinasztiájából való Anusirván persa király a VI. sz. derekán (528 körül) építette. Máig is megvan e két helység: Nagy-M. mintegy 1000 lak., a Kuma folyó balpartján magas [...]

Magyar

a magyarság mondai ősapja, 1. Magor.

Magyar

(Nagy-, Gross-Magendorf), kisközség Pozsony vmegye felső-csallóközi j.-ban, (1891) 1212 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Magyar

(Magari, Mogor) nemzetség 1240. Pozsonyban tűnik fel, hol tagjai várjobbágyok voltak. 1281. a nemzetség egyik tagja, Cseőd fia, János, 1283 jan. 11. pedig Andrásnak, a paratyáni vár ostrománál kitűnt Péter és [...]

Magyar

1. András (Andreas Ungarus), 1. András (I. köt. 609. old.). 2. M. Balázs, Horvát- és Dalmátország bánja 1470-1476. Mátyás királyunk korában hősiessége és a királyhoz való hűsége által közlegénységből Felső-Magyarország kapitányságára, majd [...]

Magyaró

(növ.), a mogyorónak dunántuli és erdélyies kiejtése.

Magyaró

(Haseldort, Mejerca), kisközség Maros-Torda vmegye régeni felő j.-ban, (1891) 1864 magyar és oláh lakossal.

Magyari

István, ev. esperes. Vittenbergában tanult s 1590 után a Nádasdy Ferenc udvari lelkésze lett Sárváron. Egyike volt azoknak, kik a ref. elvü Beythe ellen 1597. kiadott nyilatkozatukkal állást foglaltak. Már [...]

Magyar-

összetételű helyneveket l. a főszó alatt.

Magyaros

1. M., kisközség Maros-Torda vármegye nyárád-szeredai j.-ban, (1891) 1239 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Lakói kőipart űznek. - 2. Sajó-M. (Ungersdorf), kisközség Szolnok-Doboka vmegye betleni [...]

Magyarok

Az ősök nomád életet éltek s a földmivelésre, noha azelőtt sem volt előttük ismeretlen, csak lassankint, a hódolt lakosság példájára és felhasználásával adták magukat. Társadami, állami, mindennapi életük a törzsszervezeten [...]

Magyaród

1. Balaton-M. (l.o.). - 2. Puszta-M., kisközség Zala vmegye letenyei j.-ban, (1891) 1152 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral

Magyaráz

Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János) Borús időben védőfelszerelés nélkül a szabad ég alatt tartózkodó hazánkfia.

Magyarfa

(növ), Kerner szerint néhol az Alföldön a Pseudoacacia Tourn, neve lenne; l. Koronafa és Ákác.

Magyarka

hosszabb szabásu zsinóros magyar domány (máskép Zrinyi-, Rákóczi- v. Attila-dolmány)

Magyarád

1. M., nagyközség Arad vmegye világosi j.-ban, (1891) 2196 oláh lak., gőzmalommal, vasúti állomással, M. egyike volt hazánk legjelesebb bortermő vidékeinek, melyen nagymennyiségű kitűnő fehér bor termett; a filloxera [...]

magyaros

Lecsós,esetleg pörköltös.

Magyar ló

l. Magyarország (XII. köt. 95. oldal.).

magyarság

A magyar őstörténet alapja az a megállapítás, hogy a magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor csoportjának ugor ágából származik: népünk őshazája az Urál-hegység vidékén volt, ahol ősközösségi társ.-ban halász, vadász és gyűjtögető [...]

Magyarvár

Brassó vármegyében a Nagykőhavasról a Tömös völgyébe kinyiló sziklaorom, mely a tömösi szorost majdnem egészen elzárja. A M. volt Kiss Sándornak utolsó hadállása 1849 jun. 19., amidőn 1300 székely 18000 orosszal szembeszállt; az [...]