Magyarkák

l. Gyászmagyarok.

Magyar viz

l. Gutaviz.

Magyar nép

l. Magyarok.

Magyar juh

l. Racka.

Magyar hit

v. magyar vallás. Melotai Nyilas István, Bethlen Gábor fejedelem udvari papja Gyulafehérvárt, Agenda címü 1621. megjelent magyar munkájában nevezte a debreceni hit. vallást, melyet 1562. Mélius és társai készítettek a [...]

Magyar bőr

így nevezik külföldön a faggyuval itatott, timsós lében pácolt szarvasmarhabőrt, melyet nyereg- és szíjgyártásra használnak.

Magyarázás

l. Értelmezés, Eregezis és Hermeneutika.

Magyarfalu

(Ungeraiden, Uherskaves), kisközség Pozsony vmegye malackai j.-ban, (1891) 1776 tót lakossal, postahivatallal és posta takarékpénztárral, 1870 óta fennálló cukorgyára évenkint mintegy 400000 q répát dolgoz fel s 40-50000 q [...]

Magyar zene

manapság már nemcsak ismeretes az egész művelt világban, hanem lényeges szerepet is játszik a nemzetközi zenecsaládban, mint annak egyik többé nem ignorálható kiegészítő, még pedig sajátlagos jellegü része. E nemzetközi jelentősége [...]

Magyar Sion

igy nevezik képletesen Esztergom városát, amennyiben benne székel Magyarország hercegprimása, mint a magyar kat. egyház feje. - M. a neve továbbá egy kiváló kat. eg továbbá egy kiváló kat. egyházi folyóiratnak, melyet 1863. Knauz [...]

magyar nóta (zene)

Énekes műzene. A XIX. sz. első felében még a magyaros hangvételű hangszeres zenét, verbunkosokat, stilizált táncokat nevezték magyar nótának. A későbbiek során minden magyaros hangvételű énekes zenét magyar nótának neveztek. A [...]

Magyar Musa

l. Magyar Hirmondó.

Magyar kávé

(növ.), a Lupinus angustifolius L., l. Gyöngyösi kávé s Csigafürt.

Magyar irás

1. Betük, Irás és Székely irás.

Magyar Föld

közgazdasági napilap, a magyar gazdák országos értekezlete által kiküldött végrehajtó bizottság közlönye, ily címmel indult meg Budapesten 1880. jan. 1. Berényi László szerkesztésével; azon év május 16. Dapsy Lászlóü vette át a lapot és azt [...]

Magyar bors

(növ.), néhol a kerek bors, török v. fekete bors (l. Bors), de ez nem hazai termék; mint kiváló hazai termék és fűszer a paprika (l. o.).

Magyarpatak

kisközség Szilágy vármegye krasznai j-ban, (1891) 1412 tót lakossal.

Magyarskála

l. Magyar hanglépcső.

Magyarevics

Jeremiás, gör. kel. budai püspök, szül. Báttaszéken (Tolna) 1822. Középiskoláit és a filozofiát Kecskeméten, a teologiát Karlócán végezte. Pappá szentelték 1844 febr. 14. Plébános volt. Kisfaludon (Baranya), időközben esperes, [...]

Magyar-Óvár

község, l. Óvár.