Magyar mitologia Ipolyi ily címü munkája /1854) óta e néven szokás a magyarok
ősvallásának nyomait kutató tudományt jelölni, amelynek tárgya azonban a
mitologia (l.o.) nevet ennek csak abban az értelmébn viselheti, amilyenben
pogány [...] |
Magyar Merkurius 1. vegyes tartalmu hetilap, szerkesztette 1788 októbertől
Szabó Márton kiadta és nyomtatta Pacykó Ferenc Pesten; megjelent hetenkint
kétszer kis 8 rét félíven, megszünt 1789 végén. - 2. M., politikai [...] |
Magyar futóbogár l. Futóbogarak |
Magyar építészet l. Építészet. |
Magyar festészet Magyarország területén a legrégibb festészeti művek: az
Aquincumban napvilágra került egyik fürdő padlójának mozaikképe, mely két
birkózó gladiátort és előttük guggoló mestert ábrázol, továbbá a pécsi
őskeresztény sirkamra falfestményei. [...] |
Magyar emigráció kettőt ismer ilyet a magyar történelem, t.i. a II. Rákóczi
Ferencét (l. o.) és az 1849-iki emigrációt. Ez utóbbi nagy emigráció élén maga
a volt kormányzó, Kossuth Lajos állott (l. o.). 1849 aug. 20-ika körül lépte át
a kormányzóval [...] |
Magyar egyesület alakult Budapesten 1891. Jelszava: «Nyelvében él a nemzet» e
jelszavat tartalmazó vignettákat ragasztott mindazon helyekre, melyeken német
felirat volt. Célja: a magyar nyev terjesztése, a magyar [...] |
Magyar agyagipar (l. a három képmellékletet, melyből kettő szines). Hogy
hazánk földjén már az őslakók is agyagiparral foglalkoztak, azt bizonyítják a
földben található régi őskori edények, de ezek a többi európai leletekkel
azonosak és semmi [...] |
Magyarok eredete Ama nagy népáradatnak, mely a Krisztus születése utáni első
századokban Ázsiából Európába özönlött, a magyarság képezte utolsó
hullámverését. A magyarokkal együtt, sőt még utánok is bizonyára jött néhány
rokon törzs; de a történelem [...] |
Magyar törvénytár l. Corpus juris hungarici. |
Magyar szobrászat Hazánk területén, jelesül a tul a dunai vidéken, mely
Pannonia római tartomány egy része volt, a szobrászat gyakorlatának emlékei a
magyarok bejövetele előtti időkbe, a Kr. u. első századokba vezetnek vissza. [...] |
Magyar Paedagogia címe a Magyar paedagogiai társaság havonként megjelenő
folyóiratának, amely e társaság céljához képest a közoktatásügy egész körét
öleli fel. Megindult 1892. s fennállása óta Csengeri János szerkesztette; ennek
1896 elején Kolozsvárra történt [...] |
Magyar hanglépcső mint általában a magyar zene, melynek fő jellegét szintén a
keleti ábrándosság és búsongás teszi, legközelebb áll a nyugat-európoai
moll-skálához, de mégis némi eltéréssel, mert az ő skálája két bővített másod
hangközépen nyilvánul, melyeket [...] |
Magyar flóravidék balkáni flóravidék (dicio florae Hungaricae, flora Pontica
a.m. pontusi flóra), a Fekete-tenger partjától Ny-felé Galicia K-i síkjáig, a
Balkánon át a Kárpátok meg az Alpesek széléig, valamint Adriai-tenger
partszegélyéig, a [...] |
Magyar Emléklapok történeti és szépirodalmi közlöny a szabadságharc korából,
jeles iróink közreműködésével szerkesztette Szilágyi Sándor, kiadta Landerer és
Heckenast Pesten 1850. melynek első felében megjelent hat havi füzete; az után
Szilágyi [...] |
Magyar Érchegység l. Érchegység (3). |
Magyar díszítmény l. Díszítés. |
Magyar államcímer l. Államcímer és Magyarország. |
magyaros verselés (irodalom) A magyar nyelv szólam- és mondattagolásán, hangsúlyelosztásán alapuló versformák rendszere.
Ritmusát az egyenlő időközönként előforduló hangsúlyos szótag, versnyomaték hozza létre. A magyaros verselés
jellemzi a népköltészetet és a [...] |
Magyarok csillaga Lugossy J. szerint egy csillagnak magyar népies elnevezése.
V.ö. Ipolyi, Magy. Mythologia (482). |