Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
óra class
óra clock
óra hour
óra period
óra ticker
óra time-keeper...
óra timepiece
óra ingája balance
őrá tartozi... it behoves ...
óra ütése stroke on t...
órabér alap... to be paid ...
órabillegő balance
órák hosszá... for hours o...
órák hossza... for hours t...
órák hossza... hours on en...
órakészítés... horology
óraketyegés... ticking of ...
órákig for hours a...
órákon át for hours a...
orákulum oracle

Magyar Magyar Német Német
óra Uhr (e)
óra (időtar... Stunde (e)
órabér Stundenlohn...
óránként allstündlic...
óránként stündlich
óránként & ... stundenweis...
óránkénti s... Stundengesc...
órarend Stundenplan...
órás Uhrmacher (...
óraszám Stundenzahl...
óraszámra &... stundenlang...
óraszerkeze... Gehwerk (s)...
óraszíj Uhrband (s)...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

A találat 200 darabra szűkítve a(z) "Ora" szóra. Szűkítse a keresési feltételt!

Hora

igy hivják románul a táncdalokat.

Hóra

Miklós, oláh néplázító, l. Hóra-lázadás.

Gora

(csehül hora), több szláv nyelvben a. m. hegy, hegység.

Dora

(franciául Doire), 1. a Po két baloldali mellékfolyója. A D. Baltea vagy D. Maior a Mont Blanc és a Kis Sz. Bernát glecsereiből fakadó több kisebb patakból ered, K-nek folyik Chatillonig, azután DK-nek fordul és [...]

Cora

Guido, olasz geografus, szül. Torinóban 1851. 1873. a Cosmos címü földrajzi folyóiratot alapította. 1874. és 1876. Korfuban, Epirusban és É. Afrikában utazott. Művei: Da Brindisi a Suez (1869); Ricerche storiche [...]

Bóra

(Bernus, Barnus, Borino). Az isztriai és dalmát tengerparton, kivált a téli évszakban fuvó száraz, hideg szél, időnkint jövő rendkivül erős rohamokkal. A B. É. ÉK., ÉK. v. K. ÉK.-i irányból, tehát a szárazföld felől tart a [...]

Bora

Katalin, Luther felesége, szül. 1499 jan. 29., régi nemzetségből; születése helye azonban bizonytalan, megh. Torgauban 1552 dec. 20. Azt tartják, hogy anyja Haugwitz Anna volt. Kora ifjuságában a [...]

bóra (földrajz)

északkeletről fújó hideg és száraz téli szél az Adriai-tenger északi partvidékén

Sora

(ejtsd: szora), az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Caserta (ettől 94 km.-nyire) olasz tartományban, a Garigliano jobb partján, vasút mellett, (1881) 7180 lak., papirmalommal és gyapjufonással; egy középkori [...]

Tóra (oktatás)

a. m. tanítás, tan, szorosabb értelemben Mózes tana, az ószövetség első részének (Mózes 5 könyvének) befogadott elnevezése. T.-nak (vagy széfer-T.-nak, a T. könyvének) szokták nevezni Mózes 5 könyve hártyára irt azon példányait, melyekből [...]

Bóra (meteorológia)

A Bóra a hideg bukószelek egyik - Európában legjellemzőbb - példája, amelynek okozója a Balkán-félsziget nyugati részének parti hegylánca. Leggyakrabban télen és kora tavasszal fordul elő, ezt Téli Bórának is hívják. Ilyenkor a [...]

Alora

város Spanyolországban, Malaga tartom., vasúti állomás, mór várkastéllyal, hideg ásványforrásokkal. (1887) 10,543 lakossal.

Agora

(gör.), régi görög városokban apiac neve. Az A. az összes üzleti, politikai és vallásos életnek központjavolt. A négyszögű tért rendszerint oszlopcsarnokok zárták körül, melyek mögötta templomok és más középületek [...]

agora (történelem)

népgyűlés piactér, vásártér; egyszersmind a népgyűlés helye az antik görög városokban

Psora

l. Rüh.

Póráz

a vadászkutyák vezetésére használt szíj, kötél vagy lánc.

Phora

Latr.(állat), a kétszárnyuak rendjébe, a rövidcsápu Phoridák családjába tartozó légynem, melynek lárvái más rovarokban élősködnek. Körülbelül 40 faj ismeretes, melyek közül hazánkban is több faj előfordul. Nevezetes a P. [...]

Ozora

1. O., nagyközség Tolna vármegye dombovári j.-ban (1891) 4349 lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. O. a Sió partján fekszik; itt állott egykor Ozorai Pipo gr. kastélya, az olasz renaissance egyik remek [...]

Opora

(gör.), l. Kánikula.

Moray

skót grófság, l. Elgin.