Hora igy hivják románul a táncdalokat. |
Hóra Miklós, oláh néplázító, l. Hóra-lázadás. |
Gora (csehül hora), több szláv nyelvben a. m. hegy, hegység. |
Dora (franciául Doire), 1. a Po két baloldali mellékfolyója. A D.
Baltea vagy D. Maior a Mont Blanc és a Kis Sz. Bernát glecsereiből fakadó több
kisebb patakból ered, K-nek folyik Chatillonig, azután DK-nek fordul és [...] |
Cora Guido, olasz geografus, szül. Torinóban 1851. 1873. a Cosmos
címü földrajzi folyóiratot alapította. 1874. és 1876. Korfuban, Epirusban és É.
Afrikában utazott. Művei: Da Brindisi a Suez (1869); Ricerche storiche [...] |
Bóra (Bernus, Barnus, Borino). Az isztriai és dalmát
tengerparton, kivált a téli évszakban fuvó száraz, hideg szél, időnkint jövő
rendkivül erős rohamokkal. A B. É. ÉK., ÉK. v. K. ÉK.-i irányból, tehát a
szárazföld felől tart a [...] |
Bora Katalin, Luther felesége, szül. 1499 jan. 29., régi
nemzetségből; születése helye azonban bizonytalan, megh. Torgauban 1552 dec.
20. Azt tartják, hogy anyja Haugwitz Anna volt. Kora ifjuságában a [...] |
bóra (földrajz) északkeletről fújó hideg és száraz téli szél az Adriai-tenger északi partvidékén |
Sora (ejtsd: szora), az ugyanily nevü járás és püspökség
székhelye Caserta (ettől 94 km.-nyire) olasz tartományban, a Garigliano jobb
partján, vasút mellett, (1881) 7180 lak., papirmalommal és gyapjufonással; egy
középkori [...] |
Tóra (oktatás) a. m. tanítás, tan, szorosabb értelemben Mózes tana,
az ószövetség első részének (Mózes 5 könyvének) befogadott elnevezése. T.-nak
(vagy széfer-T.-nak, a T. könyvének) szokták nevezni Mózes 5 könyve hártyára
irt azon példányait, melyekből [...] |
Bóra (meteorológia) A Bóra a hideg bukószelek egyik - Európában legjellemzőbb - példája, amelynek okozója a Balkán-félsziget nyugati részének parti hegylánca.
Leggyakrabban télen és kora tavasszal fordul elő, ezt Téli Bórának is hívják.
Ilyenkor a [...] |
Alora város Spanyolországban, Malaga
tartom., vasúti állomás, mór várkastéllyal, hideg ásványforrásokkal. (1887)
10,543 lakossal. |
Agora (gör.), régi görög városokban apiac neve. Az A. az összes üzleti, politikai és vallásos életnek központjavolt. A négyszögű tért rendszerint oszlopcsarnokok zárták körül, melyek mögötta templomok és más középületek [...] |
agora (történelem) népgyűlés
piactér, vásártér; egyszersmind a népgyűlés helye az antik görög városokban |
Psora l. Rüh. |
Póráz a vadászkutyák vezetésére használt szíj, kötél vagy lánc. |
Phora Latr.(állat), a kétszárnyuak rendjébe, a rövidcsápu Phoridák
családjába tartozó légynem, melynek lárvái más rovarokban élősködnek.
Körülbelül 40 faj ismeretes, melyek közül hazánkban is több faj előfordul.
Nevezetes a P. [...] |
Ozora 1. O., nagyközség Tolna vármegye dombovári j.-ban (1891)
4349 lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. O. a Sió
partján fekszik; itt állott egykor Ozorai Pipo gr. kastélya, az olasz
renaissance egyik remek [...] |
Opora (gör.), l. Kánikula. |
Moray skót grófság, l. Elgin. |