Paizs (fegyver)

v. pajzs (clipeus), a régiek vágás és döfés ellen védő fegyvere, melynek alakja és nagysága sokszor változott. A görögöknél a P. eleinte kerek (pelta), a Homeros utáni időben tojásdad és olyan nagy volt, hogy az embert [...]

Paizsporc (biológia)

Paizssajt (növény)

a. m. Lavatera

Paizsvirág (növény)

(Chelone Tourn.), a tátogatók többnyáréltü füve 4 fajjal É.-Amerikában. Levele átellenes, virágzata szép füzéres v. ágas-bogas, tokja két rekeszü, sokmagu. Nálunk dísznövény. A Ch. glabra L. levele lándsás, virágfüzérje szép fehér vagy [...]

Paizscsiga (állat)

(Patella), az elülkopoltyus csigák rendjében a kerekkopoltyusok alrendjének egyik neme teljes kopoltyukörrel, oldalkarély nélküli lábbal. Csigaháza paizsszerü, csúcsa kissé előre hajlott, felülete a csúcstól kiinduló [...]

Paizstartók (fegyver)

Paizstetvek (állat)

(Coccidae), a félszárnyuak rendjébe, a növényi tetvek csoportjába tartozó rovarcsalád. A himeknek csakis a mellső pár szárnyuk van kifejlődve, teljesen átalakulók, bebábozás előtt fonadékot készítenek maguknak, mig a nőstények [...]

Paizsmirigy (egészségügy)

(glandula thyreoidea), az emberben, de sok állatban az ádámcsutkán (a paizsporcogón) előforduló, működésre nézve alig ismeretes mirigyes szerv, amelynek megduzzadására a golyva képződik. Két oldal- s egy középső szűkült részét [...]

Nyakpaizs

l. Körgallér

Torokpaizs (fegyver)

(franc. colletin, hausse-col, ang. neck-collar, ném. Halsberge-Kragen), a vértezetnek egy része, mely a nyakat födte. A felső részt franciául gorgerin-nek, németül Kehlstück-nek nevezték. A T.-t azon időtől kezdve [...]

Scipio paizsa

tévesen igy nevezett domboruműves diszkosz, l. Ezüstleletek.

Sobieski paizsa

274-282o rektaszcenzió és 5-15o déli deklináció közt a tejútban elterülő csillagzat, melyet Hevelius Sobieski János lengyel király tiszteletére nevezett el. 11 szabad szemmel is látható, de csak negyed rendü és ennél kisebb [...]