Pav. (név)

latin növénynevek után Pavon József spanyol botanikus nevének rövidítése. Ruik és a szerencsétlenül járt Dombey társaságában Peru és Chile flóráját kutatta (1779-88).

Pavo (állat)

a. m. páva.

Páva (állat)

(Pavo L.), az óvilági tyúkok csoportjába, a fácánfélék családjába tartozó igazi tyúknem. Feje egészen a szem környékéig tollas, a fejtetőn felmereszthető tollbóbitával. Csőre aránylag vastag: szárnyai rövidek, lekerekítettek. A [...]

Páva (asztrológia, csillagászat)

a déli félteke egyik csillagképe az Oktans, Paradicsommadár, Déli háromszög, Oltár, Csillagászati messzelátó és Indiánus közt, kilenc a 3. és 6. nagyság közt levő csillagból áll.

Pavor (fogalom)

és Pallor, a régi rómaiaknál a remegés és a félelem megszemélyesítői; mint a rémület terjesztői az ellenség hadseregében. Állítólag már Tullus Hostilius idejében saját szentélyök volt.

Pavia (földrajz)

1. olasz tartomány Milano, Piacenza, Genova, Alessandria és Novara közt, 3399 km2 területtel, (1881) 469 831, becslés szerint (1893) 499 730, egy km2-re 149 lak. D-i részében hegyek (Monte-Penice 1458 m.) [...]

Pável (híres emberek)

1. János, entromologus és muzeumi gyüjtő, szül. Nagyváradon 1842 dec. 31. Tanulmányait Nagyváradon és Budapesten végezte, 1863-ban belépett a magyar nemzeti muzeumhoz gyüjtőnek. E minőségben 1870. Frivaldszky [...]

Pavese (fegyver)

(pavois, pavart, palvese), a gyalogság paizsának egy neme. E terjedelmes négyszögletü paizsokat leginkább a számszeríjas harcosok használták, azért, hogy fegyverük húrja megfeszítése közben tetőtől talpit födve [...]

Pávián (állat)

(Cynocephalus Briss), az óvilági keskenyorru majmok családjának egyik neme. Fajai nagyok, gyakran ijesztő külsejüek, erősen megnyult arcorral s ennek következtében a kutyáéhoz hasonló fejjel, hosszu, lombos [...]

Pavane (táncművészet, zene)

elavult olasz tánc és zene, mely nevét az olasz pavone (páva) szótól nyerte, mivel az e táncot lejtők egymás után vagy egymással szemben oly lépéseket s taglejtéseket tettek, melyek a pávák járásához és testtartásához voltak hasonlók. [...]

Pavlov (oktatás)

Ivan Petrovics (Rjazany, 1849. szept. 14.?Leningrád, 1936. febr. 27.): orosz-szovjet fiziológus, a modern tanuláskutatás egyik vez. alakja. 1904-ben az emésztés kutatásáért orvosi (fiziológiai) Nobel-díjat kapott. A [...]

Pavlovo (földrajz)

falu Nizsegorod orosz kormányzóságban, az Oka partján, (1885) 7414 lak., nagy vasművekkel és folyami kikötővel.

Pavlova (híres emberek)

(szül. Janisch) Karlovna Karolina, orosz költőnő, szül. Jaroszlavban 1810 jul. 10. 1838. Pavlov Miklós orosz iróhoz ment férjhez. Korának sokat olvasott irónője volt. Költeményei 1863. jelentek meg Moszkvában. Egyéb [...]

Pavlovna (híres emberek)

Ilona, orosz nagyhercegnő, Pál württembergi herceg leánya, szül. 1807 jan. 9., megh. 1873 febr. 2. 1824-ben Mihály nagyherceghez (I. Sándor és Miklós cár öccséhez) ment nőül. Rendkivüli érdeklődést tanusított a tudományok és [...]

Pavlovac (földrajz)

község Belovár-Kőrös vmegye grubi?nopoljei j.-ban, (1891) 1270 horvát-szerb és cseh lakossal.

Pavlodar (földrajz)

az ugyanily nevü járás székhelye Szemipalatinszk közép-ázsiai orosz területen, az Irtis jobb partján, (1890) 4831 lak.

Pavillon (építészet)

(ejtsd: pavijo?), az építészetben különálló kisebb épület kertekben, hegycsúcsokon stb. Különösen a barok- és rokokokorszak kedvelte a P.-okat és azokat sokszor nagyobb házak, kastélyok sarkaihoz ragasztotta. - P. a [...]

Páva-kör

Amatőr művészeti mozgalmak, népzene.

Pavlovszk (földrajz)

1. az ugyanily nevü járás székhelye Voronezs orosz kormányzóságban, az Osszereda és Don összefolyásánál, (1890) 5752 lak., olajprésekkel; gabona-, állat- és faggyukereskedéssel. 2. P., város Szt.-Pétervár orosz kormányzóságban, a [...]

Pavlograd (földrajz)

az ugyanily nevü járás székhelye Jekaterinoszlav orosz kormányzóságban, a Volcsja és vasút mellett, (1890) 15 668 lak., gabona- és állatkereskedéssel; mezőgazdasági iskolával.