Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
szuahéli Swahili
szuahéli ny... Swahili
szubarktiku... subarctic
szubjektív pectoral
szubjektív subjective
szubjektivi... subjectivis...
szubkután i... hypo
szublimál to sublimat...
szublimál to sublime
szublimálás... sublimation...
szublimáló ... sublimator
szublimáló ... sublimatory...
szublimálód... to sublime
szubpoláris... subpolar
szubsztrátu... substrate
szubsztrátu... substratum,...
szubvenció grant
szubvenció subsidy
szubvencion... to subsidiz...
szűcs skinner

Magyar Magyar Német Német
szú Holzwurm (r...
SZU (Szovje... SU (Sowjetu...
szubjektív subjektiv
szűcs Küeschner (...
szűk & szor... eng
szűk hely Enge (e)
szűk keresz... Engpaß (r)
szűk látókö... engsichtig
szuka Hündin (e)
szűkkeblű engherzig
szűkszavú maulfaul
szűkölködő ... notleidend
szűkös karg
szűkös kärglich
szűkös notdürftig
szűkös & ke... schmal
szűkös & si... dürftig
szűkösen él... einschränke...
szűkösség &... Enge (e)
szúnyog Mücke (e)

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

A találat 200 darabra szűkítve a(z) "SZU" szóra. Szűkítse a keresési feltételt!

Szu

(török) a. m. viz; geográfiai nevekben gyakran fordul elő.

Szú

(állat), l. Szúfélék.

Szú (állat)

Az élő beteg fában járatokat rágó, apró, kártékony bogarak családjába tartozó rovar.

Szuk

esz-Sz., l. Dserba.

Szuk

Lipót, gordonkaművész, zenedei nyugalmazott tanár és zeneiró, szül. 1818., megh. 1897 ápr. 18. Harminckét éven át volt a nemzeti szinház első gordonkása és a nemzeti zenedének gordonkatanára. A fővárosi zeneélet fejlesztésében sok érdeme [...]

Szur

az ókori Tirus semita neve.

Szűr (ruházat)

Magyarországon általában hordott népies felső ruha, fehér vagy fekete vastag posztóból; többnyire vállra vetve viselik. Néha nincs is ujja. Másnéven cifra szűr

Szűz

az állatkör hatodik jegye (c). Mint csillagkép 173° és 225° rektaszcenzió közé és a déli szélesség 19°-tól az északi szélesség 14 1/2°-ig terjed, Heiss szerint 181 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek közül egy első rendü (a [...]

Szúca

cúca, szulca, a régi nyelvben s egyes nyelvjárásokban a. m. lándsa, hegyes karó (szláv sulica). L. még Cúca.

szűcs

Bőrből ruhadarabokat készítő mesterember. Munkája hosszú folyamat, kezdve a szőrös bőr (irha) kikészítésétől a ruhadarab szabásán-varrásán át a kész termék díszítéséig. Az irhát árpaliszttel és sóval (timsóval) behintik, és összehajtva [...]

Szűcs

1. István, jogtudományi iró, szül. Tisza-Derzsen (Heves) 1811 máj. 1., hol atyja ref. lelkész volt, megh. 1891 dec. 23. A bölcsészeti, hittani s jogi tanulmányokat a debreceni kollgéiumban végezte. A mezőtúri [...]

Szuez

(arabul Szuvesz), tengeri kikötőváros Egyiptomban, a Vörös-tenger É-i végében, vasút mellett, teljesen kopár földnyelven, a róla elnevezett csatorna D-i végében, (1882) 10,913 lak., akik közt 1183 külföldi, [...]

Szúfi

l. Szúfizmus.

Szuha

(Nagy-), kisközség Gömör vármegye rimaszombati j.-ban, (1891) 417 tót lak., kik tégla- és cserépedény-gyártással foglalkoznak; postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Szumi

az ugyanily nevü járás székhelye Harkov orosz kormányzóságban, a Pszjol és vasút mellett, (1894) 22,853 lak., nagy cukorgyárral; élénk forgalmu országos vásárokkal.

Szura

a Volga jobboldali, 848 km. hosszu mellékfolyója. szaratov kormányzóságban ered, átfolyik Penszán, Szimbriszken, Kazánon és Nizsnij-Novgorodon. Pensza várostól kezdve 636 km.-nyi hosszuságban hajózható. Mellékvizei az Alatir és Baris; [...]

Szúra

a Korán (l. o.) egyes fejezeteinek elnevezése.

Szurí

bengáliai város, l. Birbum.

Szűrő

l. Vizszerzés.

Szűrő (műszaki)

Folyadékok szűrésére való lyukacsos eszköz.