Kisszótár
Magyar |
Angol |
Saar... |
---- |
Magyar |
Német |
Saar... |
---- |
Címszavak véletlenül
|
Saar 1. (Sarre), a Mosel jobboldali, 216 km. hosszu
mellékfolyója. Két forrásfolyóból keletkezik, a Fehér- és Vörös-S.-ból, amelyek
Lörchingennél egyesülnek. Az egyesült S. átfolyik német Lotaián és Trier porosz
kerületen és Conznál [...] | Saar Ferdinánd, osztrák-német költő, szül. Bécsben 1833 szept.
30-án. 1849. a császári hadseregbe lépett és 1854. tiszt lett, 1859. az olasz
hadjáratban vett részt és azutána katonai pályától megvált. Nevezetesebb
költeményei: Gedichte [...] | Saardam németalföldi város, l. Zaandam. | Saarburg 1. Lotaiában, az ugyanily nevü járás székhelye, a Saar
partján, a Rajna-Marne-csatorna közelében, vasút mellett, (1890) 5445 lak.,
órarúgó-, kesztyü- és csipkekészítéssel; középkori erődítményeinek romjaival;
régi kőhíddal. 1616. [...] | Saarlouis (ejtsd: szárlui), az ugyanily nevü járás székhelye és
egykori vár Trier porosz kerületben, a Saar balpartján, vasút mellett, (1890)
6844 lak., szénbányákkal és környékén jelentékeny iparral, nevezetesen
faience-, [...] | Saargemünd (Sarreguemines), az ugyanily nevü járás székhelye
Elzász-Lotaia német birodalmi tartomány lotaiai kerületében, a Blies és Saar
összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 13 076 lak., faience- és porcellán-,
továbbá gyufa- és [...] | Saarbrücken az ugyanily nevü járás székhelye, a saarmelléki szénmedence
középpontja Trier porosz kerületben, a Saar balpartján, Sankt-Johannal szemben,
vasút mellett, (1890) 13 812 lak., hajító szíj-, ecet-, tapéta- és
vasárukészítéssel, [...] |
|
|