Sors

az emberi élet menetének intézője (istenség), vagy az emberi élet összefoglaló képe (jó vagy rossz sors). A modern drámairodalom inkább csak életképeket ad, a sorsot csak a cselekedet társadalmi következményének nézi és inkább hajlandó a [...]

Sorsich

Antal, Sárosy Gyula (l. o.) álneve.

Sorsjegy

olyan tőkeelhelyezésre szolgáló értékpapir, amely a szövegében pontosan megállapított hitelezés bizonyítására és biztosítására szolgál, e mellett azonban a követelés értékét is képviseli. A hitelező követelése kétféle lehet, t. i. vagy csupán [...]

Sorsolás

l. Sorshúzás, Kisorsolás és Nyílvetés.

Sorsdráma

l. Sors.

Sorshúzás

(Losung), célja meghatározni a sorrendet, amely szerint az állításra kötelezettek besoroztatásuk esetében saját korosztályukon belül az újoncjutalékba vagy a póttartalékba ajánltatnak. S. csakis egyszer és pedig az első [...]

Sorsjáték

(lotto, lotteria, lutri), olyan szerencsejáték, amelyben a játékosok között a nyerés és vesztés esélyeit egészen a véletlen - átvitt értelemben személyesítve a sors - dönti el, a nélkül, hogy az esélyeket a játékosok ügyessége vagy [...]

Sorsszerű (általános)

Az ember életében elkerülhetetlennek, szükségszerűnek látszó esemény.

Sorsvetés

a jóslás (l. o.) egyik módja, amely igen sokféle alakban történhetik. Egyik érdekes fajtája volt a régi germánok S.-e pálcikákra rótt rúnákkal (l. o.). Boszorkánypereinkben gyakran előforduló vád a babvetés útján való jóslás, melyre a régi [...]

Sorsvirág

(növ.), l. Clerodendron.

Sorszámok

l. Melléknév és Számnév.

sorstratégia (irodalom)

Végzetdráma: a főhős és a Sors feloldhatatlan konfliktusa miatt végzetszerűen tragikus pusztulásba torkolló tragédia. Bizonyos esztétikák az ókori tragédiákat is puszta sorstratégiaként értelmezik, ez azonban leegyszerűsítése a [...]

Sorsjegykölcsön

l. Nyereménykölcsön.

Sorsolási ünnep

l. Purim.

sorszinkronozójel (elektronika)

A sorkioltójel egy része.

Sorsjegybiztosítás

biztosítás a veszteség ellen, mely a sorsjegy birtokosát annak folytán érheti, hogy kihúzott sorsjegyét az árfolyamnál csekélyebb összegben váltják be.A S. módja az, hogy a biztosító bizonyos biztosítási díj fizetése ellenében a [...]

Gisors

(ejtsd: zsizor), város Eure francia départementban, 30 km.-nyire Andelystől, az Epte és Troesne összefolyásánál, vasut mellett (1891) 4462 lak., pamutfonással, mekanikus szövőszékkel, szék- és keztyükészítéssel; a XIII., [...]

Hitsorsos

az, aki ugyanazon a felekezeten van.

Kisorsolás

néven nevezik azt az eljárást, mellyel több egynemü és egyenértékü dolog közül sorshúzás útján választanak ki néhányat, hogy ezek az előre megállapított kedvezményekben részesíttessenek, vagy terhek elviselésére kijelöltessenek. [...]

Gácsország

l. Galicia.