Sztatika (gör.), a mekanikának az egyensúlyról szóló része. Valamely
anyagi rendszerre működő erők egyensúlyának meghatározására a virtuális
(lehetséges) elmozdulások elvének segítségével történhetik. Ha valamely anyagi
rendszer [...] |
Sztatikai nyomaték l. Forgási nyomaték. |
Geosztatika (gör.), a szilárd testek egyensulyának tana s mint ilyen
egyszerüen a sztatikával azonos. |
Biosztatika (gör.), az a tan, mely az emberi élet közepes tartamáról
szól. B. Haeckel szerint a szerves vegytant is magába foglaló alaktan
(Morphologia). |
aerosztatika (fizika) Gázok, gázokban levő testek egyensúlyi állapotaival, a térfogatkiszorítás
elvére (Arkhimédész törvényére) épülő repülés
vizsgálatával foglalkozó tudományág. Körébe tartoznak pl. a gázok
sztatikai nyomásával, a gázokban való lebegéssel [...] |
Ontosztatika (gör.), az egyensúly teoriája a világegyetemben. |
aerosztatika A gázok egyensúlyi viszonyainak feltételeit, törvényeit vizsgáló tudományág. A léghajózással kapcsolatban alkalmazzák eredményeit. |
Hidrosztatika a folyadékok egyensúlyával, különösen az egyensúlyban levő
folyadékoknál fellépő nyomásokkal foglalkozik. A folyadékok jellemző sajátsága,
hogy a térfogatváltozás ellenében renkivül nagy erőt fejtenek ki, ellenben az
alakváltozás [...] |
hidrosztatika (fizika) a nyugvó folyadékok, ill. gázok egyensúlyának feltételeivel foglalkozó tudományág |
grafosztatika (építészet) grafikus eljárási módszer az építmények egyensúlyát meghatározó erők megállapítására |
Grafosztatika (gör.), erők összetevését és szétbontását, továbbá szilárd
testekre ható erők egyensulyi feltételeit tárgyalja geometriai uton. A G.-ban
valamely erő helyzetét és nagyságát mindig egy megfelelő egyenes vonal helyzete
és hossza [...] |
biontosztatika (élővilág) szerkezettan; az élőlények alaki és szerkezeti sajátságaival foglalkozó biológiai tudományág |
Elektrosztatika (fizika) A fizikának a nyugvó és időben állandó villamossággal foglalkozó ága. |
Anasztatikai nyomat (nyomdászat), Appel Rudolf
találmánya, avult nyomtatványoknak és rézmetszeteknek kémiai úton való
sokszorosítására. A készítés módja: az eredeti példányt higított salétromsavba
mártják, midőn csakis a nyomás nélküli helyek szívják be a savat; azután [...] |
Aerosztatikai sajtó (légsajtó), Romershausen általszerkesztett készülék, melyet laboratóriumokban kivonatok készítésérehasználnak. Hengeralakú, felül nyílt fémedény, mely alul egy cső általlégszivattyúval közlekedik: Az edény közepe táján egy sűrű fémszita [...] |
Hidrosztatikai sajtó l. Viznyomásu sajtó. |
hidrosztatikai mérleg (fizika) a (hidro)sztatikai felhajtóerőnek, ill. következményeinek kimutatására szolgáló, a testek fajsúlyának meghatározására alkalmas mérleg |
Hidrosztatikai mérleg Közönséges kétkaru és pedig egyenlőkaru mérleg, melynek
egyik serpenyője rövidebben függ, mint a másik s azonkivül alul kis horoggal
van ellátva, hogy rajta apróbb testek, edények felfüggeszthetők legyenek. Az ilyen [...] |
hidrosztatikai paradoxon (fizika) az a jelenség, hogy a hidrosztatikai nyomás a folyadék sűrűségétől és a folyadékoszlop magasságától függ, és független az edény alakjától |
Hidrosztatikai paradoxon l. Fenéknyomás. |