Dsagatai

l. Csagatai.

Drágaság

Tágabb, mindennapi értelemben véve általánosan érthető fogalmat jelent, amely azonban rendkivül változatos és rugalmas összehasonlítások alapján keletkezik. A D. okai részint természetesek, részint mesterségesek. Természetes okai [...]

Csagatai

(mongol) a. m. fehér szinü, Dsingisz-khán másodikfia, ki atyja halála után az egész Turkesztán fölött uralkodott. Ő róla nevezték csgataj v. persásan dsagataj-nak az ottani szójárást, mely némileg különbözik az özbeg nyelvtől. [...]

Buzgóság

a lélek érdeklődése, mely ha magas fokra hág szóban, tettben nyilvánul. Értéke akkor van, ha kitartással párosul, különben szalmatűz. Régi mondásunk is azt tartja: «Rendetlen rutság, midőn elin buzog, közepin pösög, végin [...]

Bátorság

az a lélekhangulat, a belsőnek az az energiája, mely a fenyegető veszélyektől meg nem ijed, hanem azokkal szembe száll. A bátor a vakmerőtől abban különbözik; hogy ok nélkül nem keresi a veszélyt, mig a vakmerő a [...]

Baromság

Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János) Győrság rokon települése, melyet elhullott szarvasmarhatetemekre alapoztak.

Barcaság

(Burzenland), termékeny hegyvidék és lapály Erdély DK-i részében, Brassó vidékén, melyet K., D. és DNy. felől az erdélyi Kárpátok hatalmas láncolatai öveznek be, mig É. felől a Persányi hegysor határolja s K-en az Olt és Feketehegy [...]

Barátság

(eszt.), a szerelem után egyik legnemesebb, legboldogítóbb, legfontosabb érzelme és hajlama az emberi szívnek. Az ókorban dicsőítették, melynek művészete Orostest és Pyladest, Damont és Phintiast és még sok ily, baráti párt [...]

Bambaság

(eszt.), oly furcsa jelenség, mikor az értelem nem hogy balul szolgálna mint a balgánál (l. o.), de egyáltalában nehezen megy, döcög a gondolkozás, az elme úgyszólván el van hájasodva, beszéd- és cselekvésmód közeledik a [...]

bájosság

Esztétikai minőség, a szépség egyik válfaja. Jellemvonásai rokonak a kecsességével, de életszerűbb annál, s egyes formái többé-kevésbé diszharmonikus vaskos vonások is színezhetik (pl. "rusztikus báj").

Rokonság (kifejezés)

( cognatio), közös törzsből származó több személy között nemzés által keletkezett vérkapocs. A R.-nál vagy egyik személy a másoktól vagy mindkettő egy közös harmadik személytől származik. Az első esetben egyenes ági (linea [...]

Sandaság

l. Kancsalság.

Sárgaság

(icterus, morbus regius, Cholaemia), nem önálló betegség, hanem csak annak a jele, hogy a vérben epefesték van jelen nagyobb mennyiségben. Leginkább bél- és májbajokban fordul elő, amidőn az epe rendes útján a májból a vékonybél [...]

Sarmaság

(Mojád-S.), kisközség Szilágy vármegye zilahi j.-ban, (1891) 1402 magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral; van gőzmalma és gőzfürésze.

Sógorság

(affinitas). A rokonsággal szemben alárendelt jogi jelentősége van. Az örökjogban jelesül egyáltalán nem, a házasságjogban bizonyos terjedelemben mint házassági akadály szerepel. Fogalma iránt lényeges a különbség a katolikus [...]

Tanulság (általános)

Valamely eseményből, valaki, valami példájából stb. adódó fontos felismerés, hasznos ismeret.

Társaság (meghatározás)

(societas) keletkezik, midőn két v. több személy (a társak, socii) vagyon érdeklő valamely jogi célra egyesül. A T.-ot, amelynek tárgya egyes ügylet, alkalmi egyesületnek nevezik. A társak jogviszonyait [...]

távolság (geometria)

Két pont távolságán az őket összekötő szakasz hosszát ertjük. két ponthalmaz távolságán pontjaik távolságának alsó határát értjük (ha van e távolságok közt legkisebb, akkor azt, ha nincs, akkor a legnagyobb olyan távolságot, amely [...]

Timárság (foglalkozás)

a bőrgyártásnak az az ága, melynél cserzőanyagul timsót vagy más aluminiumsót, konyhasót, esetleg tojás sárgáját és keményítőt tartalmazó anyagokat használnak. A T.-ban a legkülönbözőbb bőröket dolgozzák fel, nehezeket és könnyüeket [...]

Tompaság (tulajdonság)