Beltenger olyan kisebb tenger, amelyet a szárazföld csaknem egészen
körülvesz, úgy hogy csak csekély kapcsolatban van az oceánokkal, p. Földközi-,
Fekete- és Vörös-tenger. A nagy tavakat is nevezik néha így, p. a Kaspi- [...] |
Kék-tenger l. Aral-tó. |
Sós-tenger a Holt-tenger (l. o.) bibliai neve. |
Jón-tenger a Földközi-tengernek Szicilia, Olaszország, Epirusz és
Görögország közt, az Adriai-tengertől D-re fekvő része, amelynek nyulványai a
Cataniai-öböl Szicilia keleti partján, a Squillacei Kalabria partján, a
Tarentói, a [...] |
Arab-tenger (Arabiai tenger; arabul:
Bachr-Hind a. m. hindu tenger; zöld t.; omani t,; persa indo-arab t., az
ókorban Erythraeai-t.), az Indiai-óceán észak-nyugati része, melyet Elő-India,
Beludsisztán, Persia, Arábia és [...] |
Kara-tenger az É-i Jeges-tenger egy része Novaja-Zemlya, Vaigács
szigetek (Ny-on), Oroszország (D-en) és Jalmal-félsziget (K-en) közt. ÉK-en
mintegy 440 km.-nyi hosszuságban nyitva áll. Legnagyobb hossza 775, szélessége
440 km. A [...] |
Holt-tenger (Jam-ha-Melah, Bahr Lut), nagy sós tó Palesztinában, az é.
sz. 31° 45" 36" és 21° 5" 30" között, 100
km.-nyire Jaffától, 392-393 méternyire a Földközi-tenger szine alatt, egy
óriási depresszióban. Területe 926 [...] |
Égei tenger (gör. Aigaion pelagos, lat. Mare Aegaeum) a Földközi-tenger
azon részének neve. melyet K.-ről Kis-Ázsia Ny-i partja, Ny-ról Görögország K-i
partja, É-n Thrakia és Makedonia, D-n pedig Kreta szigete határol. Nevét [...] |
Altengernagy l. Tengernagy |
Aegei tenger l. Egei tenger. |
Német-tenger l. Északi-Tenger. |
melléktenger (földrajz) Az óceánoktól többé-kevésbé elválasztott, de velük mégis összeköttetésben álló tengerek. Helyzetük szerint földközi és
peremtengereket különböztetünk meg. Az előbbiek jobban (Földközi-tenger, Balti-tenger), az utóbbiak [...] |
Kaspi-tenger vagy tó (az ókorban Mare Caspium vagy Hyrcanium, az
oroszoknál Kaszpijszkoje More, a tatároknál Ak-Dengisz és a persáknál Kolzum,
Bahr-Dsordsan), földünk legnagyobb tava Európa és Ázsia határán. Legnagyobb
hosszusága ÉD-i [...] |
Fehér-tenger (oroszul Bjeloje More), az Északi-jeges-tengernek
Arkhangelszk kormányzóságtól körülfogott nagy öble Európai-Oroszország É-i
partján, 95,000 km2 ter. Szemenov szerint kerülete 1770 km2.
Négy kisebb öböl ágazik ki belőle, [...] |
Balti-tenger l. Keleti-tenger. |
Azovi-tenger (az ókoriak Palus Maeotis-a), a Fekete-tenger északi öble;
vele a Krim és Taman félsziget közt levő Kercsi vagyis Jenikelei-szoros köti
össze. Területe körülbelül 35 km2. Egészen orosz föld veszi körül;
partjai [...] |
Szigettenger (Archipelagus), a Görögország és Kis-Ázsia közt fekvő
szigetvilág neve. A déli, Cerigo (Kythera), Cerigotto (Antikythera), Kréta,
Karpatosz, Kaszosz és Rodus által alakított szigetsortól eltekintve,
megkülönböztetik [...] |
Vörös-tenger (földrajz) (Arab-öböl, Bahr-el Ahmar vagy Bahr el-Hidsasz), az
Indiai-oceánnak azon ága, amely a Bab-el mandeb szorostól Arábia és Afrika közt
2300 km.-nyi hosszuságban huzódik el ÉNy. felé az E. sz. 30°-ig, 449 000 [...] |
Japán-tenger Ázsia K-i partjánál fekvő része a Nagy-oceánnak a Japán
szigetek, Korea és az Amur föld közt. Hossza 2440, szélessége legfölebb 1110
km., területe 1 043 824 km2. É-ra a Lazareva-fok és Szakhalin közt a
4 km. széles [...] |
Jeges-tenger az a két tenger, mely a két sarkvidéken terül el. Az Északi
Jeges-tenger-t csaknem egészen körülfogják az északi szárazföldek. A
Csendes-oceánnal csak a keskeny Bering-szoros kapcsolja össze, az
Atlanti-oceánnal pedig [...] |