Tok (ipar, növény)

tokgyümölcs v. toktermés (Capsula), a virágzó növényeknek többé-kevésbbé gömbölyded száraz termése, belseje többnyire rekeszes és többmagu, s éréskor különböző módon szokott fölrepedni, hogy a magvakat kiszórhassa (l. Felső [...]

tőke (meghatározás)

Olyan érték - pénzben kifejezve -, amely használata által értéktöbbletet eredményez. A pénz önmagában még nem tőke, hanem a kizsákmányolás ténye teszi azzá. A tőke létezésének az az alapja, hogy a termelési eszközöktől megfosztott [...]

Tőke (meghatározás)

közgazdasági értelemben mindazok a javak, amelyek kereseti célokra vannak szánva; a mindennapi értelemben pedig az a pénz, amely vagy a további termelés, vagy a későbbi fogyasztás céljaira van félre téve. A tőkének nagyon [...]

Tőke (meghatározás)

Tőkén a hosszabb időre befektetethető pénzt, anyagi és szellemi javakat értjük. A klasszikus közgazdaságtan szerint a tőke az alapvető termelési tényezők egyike, ami vállalkozás elindításához és fenntartásához szükséges. Tehát a [...]

Tokaj (földrajz)

Nagyközség Zemplén vármegye T.-i járásban, a Bodrog és Tisza összefolyásához közel, (1891) 4815 magyar lakossal; járási szolgabírói hivatal széke, van járásbírósága, közjegyzősége, adóhivatala, sóhivatala, folyammérnöki hivatala, [...]

Tokar (földrajz)

város és oázis Felső-Nubiában, 40 km.-nyire a Vörös-tengertől, a Khor-Baraka mellett, 4000 lak. Erődjét 1865. elfoglalták az egyiptomiak, de ezek kénytelenek voltak róla a mahdi hiveinek javára lemondani, mig 1891 [...]

Tokát (földrajz)

az ugyanily nevü szandsák székhelye Szivasz kisázsiai török vilajetben, a Toszanli-szu és Beizat-Irmak összefolyásánál, hegyek közt, festői vidéken, 29,890 lak., akik közt 18,250 mohammedánus és 10,450 örmény; [...]

Tőkés (földrajz)

(Gros), kisközség Szolnok-Doboka vármegye magyarláposi j.-ban, (1891) 1497 oláh lak.

Tokio (földrajz)

(azelőtt Jedo), Japán fővárosa és a mikádo székhelye, Nippon sziget DK-i partján, Muzaszi tartományban, a róla elnevezett öböl ÉNy-i végében, a Szumida-gava torkolatánál, vasúti vonalak végpontján, (1894) 1.242,224 lak., [...]

Tokio (név)

a leghiresebb magyar telivér versenylovak egyikének neve. Frohner ménesében látott napvilágot 1892-ben. Apja Talpra Magyar (Buccaneer-Kincsem), anyja Tótleány. A veretlen Kincsem unokája mint kétéves 1894. került először [...]

Tokod (földrajz)

nagyközség Esztergom vármegye esztergomi j.-ban, (1891) 1827 magyar és német lak.; vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A kőszénbánya- és téglagyártársulat itt jelentékeny barnaszénbányákat bérel, melyekben 200 munkás [...]

Tóköz (földrajz)

a Rába, Rábca és mosoni Duna összefolyása közt elterülő mocsaras, számos holt folyógától szeldelt lapályos folyóköz, mely Győr vármegye Ny-i részét, a tószegi járás déli felét foglalja el s árvizektől igen sokat szenved.

Tokány (általános)

Vagdalt húsból készült, hagymán pirított, borssal fűszerezett, bő lével tálalt húsétel.

Toklyó (elnevezés)

igy nevezik a juhot 1 éves korától 2 évesig, azután harmadfűnek, a nőstényeket előhasinak vagy szűzmeddőnek is mondják. Van kos-, jerke- és ürü-T.

tokaji

Borral készül.

Tőkeadó (adózás)

kettős értelemben használt pénzügyi műszó és egyfelől jelenti az olyan vagyoni adókat, amelyek általában valamely tőkét terhelnek, másfelől pedig szokás igy nevezni azt a hozadékadónemet is, amely csupán csak a pénzbeli tőkére [...]

Tőkehal (állat)

(Gadus Gthr.), a lágyparás halak rendjének egyik neme a tőkehalfélék (Gadaidei) családjából, többé-kevésbbé megnyult, fogas pikkelyekkel fedett testtel, három hát és két alfelúszóval, önálló farkúszóval, keskeny hasúszóval és az alsó állkapcson [...]

Tokelau (földrajz)

(Union), kis korall szigetcsoport Polinéziában, a Főnix- és Szamoa-szigetek közt. Némelyek csak az Oatafu, Nukunono, Fakaofo (Bowditch) és Oloszenga (Swain) szigeteket foglalják e név alá (14 km2, 500 lak.), mig mások [...]

Toklász (növény)

v. virágpelyva.

Tokmány (népi)

A kaszakő tokja.