Viz (meghatározás)

a legelterjedtebb folyadék, mely a természetben óriási tömegekben fordul elő s nemcsak az állati és növényi szervezetnek egyik alap-alkotó része, hanem lényeges szerepet játszott a föld keletkezési történetében is. A viz [...]

Víz (meghatározás)

A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-monoxid). Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A "víz" megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, [...]

Viza (állat)

(Acipenser Huso L.), a zománcpikkelyes vagy vérteshalak alosztályának egyik faja. Néha 8 méter hosszura és 160 kg. nehézre nő. Orra rövid, bajuszai laposak; paizsai elül és hátul laposabbak; oldalpaizsai kicsinyek, [...]

Vizi (kifejezés)

a ferbli nevü kártyajátéknál használt műkifejezés, mely azt a tétet jelenti, melyet a játékosok elseje alapegységül először betesz.

Vizer (híres emberek)

István, térképész, szül. 1820., megh. 1856. Komárom vármegye mérnöke volt, kinek 1842. Kopácsy József megbizásából készült térképe A veszprémi egyházmegyét ábrázoló abrosz pontos tudományos jellege és csinos kivitele által nagy feltünést okozott. A [...]

Vizér (biológia)

a marha metszőfogainak koronája között létező hézag, mely a 9 éves korban keletkezik az által, hogy a kopás következtében mindinkább elkeskenyedő koronák már nem érintkeznek egymással.

Vizeu (földrajz)

(Viseu), 1. kerület Beira alta portugál tartományban, Oporto, Villa Real, Bragança, Guarda Coimbra és Aveiro közt, 4973 km2 ter., (1890) 397 988, egy km2-re 80 lak. Felszine jobbára hegyes (ÉNy-on a Montemuro [...]

Vizfő (elnevezés)

az a hely, hol valamely mesterséges csatorna a természetes vizfolyásból kiszakad; vizkivételnek is hivják. Rendesen parterődítéssel és zsilippal kapcsolatos. A természetes vizfolyásba pedig a V. mellett igen gyakran [...]

Vizin (híres emberek)

Ivanovics Dénes, orosz iró.

Vizió (kifejezés)

vízió (kifejezés)

Látomás.

Vízió (lélektan)

Látási érzékcsalódás keltette kép.

Vizalj (növény)

Vizfék (eszköz)

tulajdonkép ütköző-készülék s arra való, hogy a vasúti vágányok végén (homlok-pályaudvaron) a bejövő vonatot szükség esetén föltartóztassa. Szerkezete hasonló mint az ütköző készüléké, azzal a különbséggel, hogy acélrúgó helyett nagy [...]

Vizfok (elnevezés)

(hidrográd), a folyóviz magasságának kifejezésére szolgáló jelzés. Ugyanis több vizmérce vizállásának számadatai egymással csak igen tökéletlen összahasonlítást engednek meg s ugyanazon kottáju vizállás valamely mércén már árvizet [...]

Vizgáz (meghatározás)

(hidrokarbongáz), légnemü, szintelen és szagtalan világító anyag, mely lényegében véve szénoxid és hidrogén keveréke.

Vizgém (állat)

vagy daru.

Viziló (állat, biológia)

(Hippopotamus L.), a nem kérődző pároscsülkü emlősök egyik neme, rövid úszóhártyától összekötött lábujjakkal, barázdáktól kisebb-nagyobb, pikkelyforma terekre osztott, igen vastag, gyér és rövidszőrü bőrrel, [...]

Vizjel (meghatározás)

Vizjog (jog)

ama jogszabályoknak összege, amelyek a vizhasználatra és a vizek oltalmára vonatkoznak. Egyrészről a viznek az emberre nézve nagy fontossága a táplálkozás, tisztaság, közlekedés, ipar szempontjából teszi szükségessé a vonatkozó jogi [...]