Viz (meghatározás) a legelterjedtebb folyadék, mely a természetben óriási
tömegekben fordul elő s nemcsak az állati és növényi szervezetnek egyik
alap-alkotó része, hanem lényeges szerepet játszott a föld keletkezési
történetében is. A viz [...] |
Víz (meghatározás) A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-monoxid). Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A "víz" megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, [...] |
Viza (állat) (Acipenser Huso L.), a zománcpikkelyes vagy
vérteshalak alosztályának egyik faja. Néha 8 méter hosszura és 160 kg. nehézre
nő. Orra rövid, bajuszai laposak; paizsai elül és hátul laposabbak;
oldalpaizsai kicsinyek, [...] |
Vizi (kifejezés) a ferbli nevü kártyajátéknál használt műkifejezés, mely azt
a tétet jelenti, melyet a játékosok elseje alapegységül először betesz. |
Vizer (híres emberek) István, térképész, szül. 1820., megh. 1856. Komárom vármegye
mérnöke volt, kinek 1842. Kopácsy József megbizásából készült térképe A
veszprémi egyházmegyét ábrázoló abrosz pontos tudományos jellege és csinos
kivitele által nagy feltünést okozott. A [...] |
Vizér (biológia) a marha metszőfogainak koronája között létező hézag, mely a
9 éves korban keletkezik az által, hogy a kopás következtében mindinkább
elkeskenyedő koronák már nem érintkeznek egymással. |
Vizeu (földrajz) (Viseu), 1. kerület Beira alta portugál tartományban,
Oporto, Villa Real, Bragança, Guarda Coimbra és Aveiro közt, 4973 km2
ter., (1890) 397 988, egy km2-re 80 lak. Felszine jobbára hegyes
(ÉNy-on a Montemuro [...] |
Vizfő (elnevezés) az a hely, hol valamely mesterséges csatorna a természetes
vizfolyásból kiszakad; vizkivételnek is hivják. Rendesen parterődítéssel és
zsilippal kapcsolatos. A természetes vizfolyásba pedig a V. mellett igen
gyakran [...] |
Vizin (híres emberek) Ivanovics Dénes, orosz iró. |
Vizió (kifejezés) |
vízió (kifejezés) Látomás. |
Vízió (lélektan) Látási érzékcsalódás keltette kép. |
Vizalj (növény) |
Vizfék (eszköz) tulajdonkép ütköző-készülék s arra való, hogy a vasúti
vágányok végén (homlok-pályaudvaron) a bejövő vonatot szükség esetén
föltartóztassa. Szerkezete hasonló mint az ütköző készüléké, azzal a
különbséggel, hogy acélrúgó helyett nagy [...] |
Vizfok (elnevezés) (hidrográd), a folyóviz magasságának kifejezésére szolgáló
jelzés. Ugyanis több vizmérce vizállásának számadatai egymással csak igen
tökéletlen összahasonlítást engednek meg s ugyanazon kottáju vizállás valamely
mércén már árvizet [...] |
Vizgáz (meghatározás) (hidrokarbongáz), légnemü, szintelen és szagtalan világító
anyag, mely lényegében véve szénoxid és hidrogén keveréke. |
Vizgém (állat) vagy daru. |
Viziló (állat, biológia) (Hippopotamus L.), a nem kérődző pároscsülkü emlősök egyik
neme, rövid úszóhártyától összekötött lábujjakkal, barázdáktól kisebb-nagyobb,
pikkelyforma terekre osztott, igen vastag, gyér és rövidszőrü bőrrel, [...] |
Vizjel (meghatározás) |
Vizjog (jog) ama jogszabályoknak összege, amelyek a vizhasználatra és a
vizek oltalmára vonatkoznak. Egyrészről a viznek az emberre nézve nagy
fontossága a táplálkozás, tisztaság, közlekedés, ipar szempontjából teszi
szükségessé a vonatkozó jogi [...] |