Váltófogság (elnevezés) A váltóeljárás szigoruságának egyik nyilvánulása az volt,
hogy a fizetni nem képes adós fogságba vettetett (solve aut mane). Ma már a
legtöbb államban el van törölve. L. Adósok börtöne. |
Váltószögek (mértan) Ha két párhuzamos egyenest átmetszünk egy harmadikkal, ugy
nyolc szöget nyerünk, t. i. mindegyik metszéspont körül négyet-négyet. Ezek
közül V.-nek két-két olyant mondunk, melyek mind az átmetsző, mind az
átmetszett [...] |
Váltótoldat (elnevezés) |
Váltóügynök (személy) az oly ügynök, ki váltók adásvételének közvetítésével
foglalkozik; a nagy világpiacokon egész testületet alkotnak. |
Váltóügyvéd (személy) Az 1840. XV. t.-c., tekintettel arra, hogy először
szabályozta nálunk az addig jórészt idegen váltói viszonyokat, a váltóbiróságok
előtti eljárásban a felek képviseletére a V.-eket jogosította fel. V. csak az
lehetett, ki a [...] |
Változó zaj Olyan, tartós időtartamú zaj, amelynek intenzitásszíntje adott helyen az időben 5 dB-nél (decibel) nagyobb mértékben ingadozik. |
Váltóforint (történelem) A 19. sz. első felében: a pengő forintnál kisebb értékű papírpénz. |
Váltóeljárás (elnevezés) A váltói jogviszonyok sajátos természete szükségessé teszi,
hogy az érvényesítésökre szolgáló eljárás gyorsabb s szigorubb legyen a
rendesnél, s ennélfogva eltérő szabályozásban részesüljön. A legtöbb
jogrendszer külön szabályok felállítása [...] |
Váltógerenda (építészet) gerenda, melyet valamely fafödémben a kémény hosszában
fektetünk le, hogy a gerendák ne nyuljanak be a kéménybe. |
Váltójegyzők (elnevezés) Az 1840. XV. t.-c. az óvás felévtelére oly helyeken, ahol
váltótörvényszékek voltak, a V.-et jogosította fel. A V. a váltóügyekben
legalább három évig szolgált váltóügyvédek sorából, a váltótörvényszék
ajánlatára, a váltófeltörvényszék által neveztettek ki, s az [...] |
Váltókereset (elnevezés) tágabb értelemben minden kereset, mely váltói jogot
érvényesít; szűkebb értelemben csak az egyenes V.-ek, t. i. az elfogadó, a
saját váltó kibocsátója s ezek kezesei elleni keresetek. Ilyen kettő van; a
biztosítási és fizetési. [...] |
Váltómásolat (elnevezés) a váltó oly utánzása, mely ilyennek van megjelölve. A váltó
teljes szövegét a rajta levő hátiratokkal s megjegyzésekkel együtt kell
tartalmaznia; kitüntetendő azonfelül, hogy a másolat meddig terjed. Ha az
eredeti példány [...] |
Váltótörvény (elnevezés) |
Váltó alakja (elnevezés) A törvény ugy a váltólevél, mint az egyes váltónyilatkozatok
alakját részletesen körülirja, s azok érvényesek, amelyeknél a törvény által
előirt kellékek megvannak. Az 1876. XXVII. t.-c. 3. §-a az idegen váltó
kellékeit a következőkép [...] |
Váltóáramúgép (gép) A dinamó-elektromos gép leirásánál láttuk, hogyha mágneses
térben hajlított vezetőt forgatunk, akkor, ha ezen vezetőt áramkörre
kiegészítve képzeljük, abban elektromótoros erő lép fel és pedig váltakozó
irányban, a szerint, amint a [...] |
Váltóárfolyam (elnevezés) A váltó gazdasági funkciójánál fogva a kereskedői forgalom
tárgya s igy a nagyobb piacokon az egyes helyekre szóló váltóknak a kereslet s
kinálat törvényei által szabályozott árfolyamuk van s szokások fejlődnek ki az
ily forgalom tárgyát [...] |
Váltóbirtokos (elnevezés) az, aki a váltót tényleg birlalja, s azonfelül vagy mint
rendelvényes, vagy mint forgatmányos a hátiratoknak összefüggő s egész ő hozzá
lenyuló láncolata által igazoltatik. Ez összefüggés akkor létezik, ha az első
hátirat a [...] |
Váltóelévülés (elnevezés) a váltói jogok (keresetek) megszünésének egyik módja. Az
elfogadó, s a saját váltó kibocsátója elleni kereset a váltó lejártától
számított három év alatt évül el. A kibocsátó, s a többi előző elleni
visszkereset elévül: 1. három hó alatt, ha a váltó [...] |
Váltógazdaság (mezőgazdaság) másként gabonaváltó- vagy vetésváltó-gazdaság, azon
gazdasági üzemmód, melynél a fő súlyt arra helyezik, hogy a szántóföldön
termelt növények egymást a legokszerübb sorrendben felváltsák. Legfőbb
követelménye e rendszernek, hogy hasonló [...] |
Váltóhitelező (meghatározás) |