Kisszótár
Magyar |
Német |
anak... |
---- |
Címszavak véletlenül
|
Anák (mitológia) Anák – vagy Enák, legendás kánaáni király (Szám, MTörv, Józs, Bír), akinek utódaival, az anakitákkal a Kánaán kifürkészésére küldött kémek Hebronban találkoztak, és riasztó beszámolót adtak óriási termetükről. A honfoglaló harcok során Józsue, más híradás [...] | Anakla város és erőd a Fekete-tenger
mellett. Orosz-Kaukáziának Emerithia kerületében; az 1855-iki keleti háborúban
a törökök elpusztították. | Anakreón híres görög lantos költő Teosz
félszigetéről, ki 525 körül Kr. e. élte virágját. Harpagos persa helytartó
hazájába betörvén, Abdérába, egy Tráciában fekvő teoszi gyarmatvárosba
költözött (545-ben Kr. e.), majd később Szamoszra, [...] | anakonda (állat) dél-amerikai vízi óriáskígyó | Anakonda Eunectes murinus Wagl. (állat),
az óriáskígyók (Boidae) családjának egyik faja, mely 4.5-8 m. hosszúra is
megnő, Brazilia és Guiana erdeiben és vizeiben él; eleveneket szül, veszedelmes
rabló; húsát a benszülöttek megeszik, [...] | Anakuitfa (növ., Pinus ayacahuitte
Ehrenbg., ayaquahuitl Mexikóban), az öttűs fenyvek közé tartozó 38 m. magas,
bőgyantás fa. Tűje 3 élű, 8-10 cm., toboza mintegy 4 cm. hosszú, s belőle
tiszta, illatozó terpentin folyik. Fája [...] | anakrúzis (irodalom) felütés; a verssort v. a verslábat bevezető hangsúlytalan szótag | Anakruzis (gör.; a. m. felugrás), antik
metrikai műszó, egy szótagból álló űtemelőző (l. o.). | Anakreoni (eszt.), a lírai alkotásnak ama
neme, mely a röpke és kecses formában az élet szelíd örömeit, a szerelmet,
barátságot, bort, természetet énekli meg és rózsás kedvből eredve, a világot
csak a háborítatlan élvezet oldaláról fogja fel. [...] | anaklázis (irodalom) Szótagidők felcserélése azonos vagy szomszédos időmértékes verslábak között. Az ókori derivációs elmélet szerint az ősi
verslábakból anaklázis útján jöttek létre új verslábak.
Antanaklázis: dialogikus diafora. | Anaklázis máskép antanaklázis (gör.), a
régi retorikában a szóismétlés egy faja, mely ugyanazon szónak v. szótőnek
eltérő jelentésárnyalatait állítja egymás mellé, hogy az egyiket annál
hatásosabban kiemelje; p. ,Ha férfi vagy, légy férfi!` Ez alakzat [...] | Anakletus I. szent, állítólag a római
keresztény egyház első püspökeinek egyike, Péter második v. harmadik utóda;
körülbelül 79-91 közt volt püspök. A r. kat. egyház július 13-án tartja
ünnepét. - A. II., voltakép Pietro Pierleoni, [...] | Anakoréták (gör., a. m. akik
visszavonultak). Egyiptom, Szíria, Palesztina pusztaságait a
keresztény-üldözések idejétől kezdve az A. százai népesítették be, akiknek
életcélja volt a magányban elvonultan, az önsanyargatás és az [...] | anakolutia (irodalom) nyelv szerkezetszakadás, következetlen mondatfűzés | Anakolutia (anacoluthia, anakoluthon, görög
nyelvtani műszó): nem egyezés, össze nem illés, következetlenség, midőn t. i. a
mondatnak vége nyelvtani szerkezetére nézve nem illik össze az elejével. Oka
rendesen az, hogy az [...] | anakruszisz (irodalom) felütés; a verssort v. a verslábat bevezető hangsúlytalan szótag | Anakampszis (gör.) a. m. visszahajlítás,
visszafordulás, régebben használt kifejezés a fénysugarak visszaverődésén
alapuló tünemények csoportjára, l. Katoptrika. | Anakoinózis (gör., latinul communicatio), a
régi retorikában az olyan szónoki fordulat neve, mikor a szóló mintegy
hallgatóitól, a bíráktól, sőt a ellenféltől kér tanácsot, megkínálja őket a
döntéssel, s úgyszólván velük együtt beszéli meg a [...] | anakoluthon (irodalom) nyelv szerkezetszakadás, következetlen mondatfűzés | Anakronizmus (gör.), a korszámítás ellen
elkövetett hiba mikor t. i. az ember valamely eseményt szándékosan vagy
tudatlanságból más időre tesz, mint amelyben az esemény valóban megtörtént. A
helyre vonatkozó tévedést pedig anatopizmusnak hívják. |
|
|