Anyag (lat. materia) jelenti 1.
ellentétben a formával azt a határozatlant, aminek az alak határozottságot ad;
ez értelemben beszélünk az A.-ról, melyből valamely tárgy, mű készült, de a
költői mű A.-áról is, melyet a költő [...] |
Anyag Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János)
Amire a materializmus épül. |
anyag (filozófia, művészet) Alapanyag, nyeranyag, segédanyagok.
Esztétikai értelemben az a vizuális vagy (és) auditív érzéki formával rendelkező közeg, amelyben a művész alkotásái rögzíti
(pl. kő, fa, fém, festék, zenei hang, leírt vagy kimondott szó, a mozgó [...] |
Anyagszók l. Fogalomszók. |
Anyagáram Általában valamely anyag, (közeg) vagy valamely alkotó (komponens) egységnyi keresztmetszeten, időegység alatt áthaladó mennyiségét jelzi. A környezetvédelemben a fogalomnak legnagyobb szerepe a vizekkel, és a [...] |
Anyagyökér angyalital-gyökér, Szt. János
virága, lúgfű, Máriafű, luciánfű, hájvirág, Barra szerint a. m. Arnika Hasznos
orvosi növény, azért néhol kertben is tartják. A hegyi réteknek valóságos
dísze, de a jószág nem eszi. Virága meg a gyökere [...] |
Anyagi jog l. Jog. |
Anyaggödör bizonyos mélységig kiaknázott,
fölül nyílt terület. A töltések építésére használt A.-t köbgödörnek is
(népiesen kubikgödörnek) hívják, minthogy rendesen szabályos alakúak. A homok-
és kavicstermelésre használt A.-t bányának is [...] |
Anyagcsere alatt a szervezetünkben történő
azok a folyamatok értendők, melyeknél kivülről tápanyagokat veszünk fel és
kiválásztó szerveink útján az azokból bennünk képződött bomlásanyagokat
választjuk ki. A szervezetünkben folyó idegműködés, [...] |
Anyagcsere |
anyaghullám (fizika) Anyagi részecskékhez rendelhető hullám. Louis de Broglie Nobel-díjas francia fizikus 1924-ben jutott arra a
következtetésre, hogy az anyagi részecskéknek hullámtulajdonságuk is van. Először Clinton Joseph Davisson és [...] |
anyagmérleg (kémia) Részletes mennyiségi elszámolás valamelyik kémiai folyamatban vagy vegyipari műveletben használt és keletkező anyagokról. Alapja az anyagmegmaradás törvénye. |
Anyagelviség csinált szó, a. m. materializmus. |
anyagszerűség (művészet) Művészeti minőség, amely akkor jön létre, ha az alkotó művének elkészülésekor a választott művészeti ág és műfaj formai
közegének keretei között marad, s minél sértetlenebbül megőrzi az alkotás során felhasznált anyagok természetes [...] |
Anyagforgalom A természeti környezetben a különféle elemek, vegyületek, anyagok mozgása az élő szervezet anyagcseréje (metabolizmus) kapcsán, az élőlénytársulások (biocönózis) tagjai és környezete között, illetve az élő és élettelen természet [...] |
Anyagyülekezet L. Egyházi szervezet. |
Anyagvizsgálás A célja különböző anyagok
tulajdonságainak minőségükre és összetételükre való megvizsgálása, amennyiben
egyrészt használhatóságuk, alkalmazhatóságuk, tartósságuk és szilárdságuk,
másrészt gazdasági és egészségi v. tápláló értékük ezektől függ. Eszerint [...] |
anyagszerkezet (fizika) Anyagok, testek belső szerkezete. Különböző szintjei lehetnek aszerint, hogy minek a szerkezetéről van szó, és milyen
mélységig megyünk el a vizsgálatban. Pl. fémtárgyak vizsgálata esetén a fémet alkotó mikroszkopikus [...] |
anyagi rendszer (fizika) Kölcsönhatásban levő testek olyan együttese, amelyet valamilyen vizsgálati szempontból elkülönítünk más testek (az ún.
környezet) hatásától. Pl. tökéletesen hőszigetelő edénybe zárt testek hőtani szempontból anyagi [...] |
Anyagfeszültség az anyag elemi pontjainak
egymásra ható vonzó és tapadó képessége. Az anyag belsejében akkor lép fel,
midőn valamely külső erő az anyag elemi pontjait az erő behatása alatt
elfoglalt egymáshoz való helyzetükből kimozdítja. |