Aranyka

Régen főleg Bihar megyében termesztett fehér szőlőfajta. Más tájakon a következő elnevezései voltak: Aranyka; Glaserer; Gelbling; Gyöngyszemű; Kremler; Névtelen. Levelei karéjosak, fürtjei nagyok, sárgás színűek, [...]

Aranyrúd

pénzverésre szánt, rúd alakba vert tiszta arany.

Aranyléc

l. Aranyráma.

Aranykút

(Arunkuta), kisközség Kolozsmegyének mócsi j.-ban, (1891) 852 oláh és magyar lakossal, marhatenyésztéssel, gőzmalommal.

Aranykor

a régi hitvallásokban az a korszak, melyben az ember bűnt és vétket még nem ismerve az istenek tiszteletének és mindennapi kötelességei lelkiismeretes betöltésének élt. A görögök hite szerint Diké uralma alatt volt az [...]

Aranyhal

Carassius auratus Bleek. (állat), a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó mintegy 30 cm. hosszúságot elérő hal; alapszíne rendesen cinóbervörös aranyos zománccal; a vörös alapszín nélküliek az ezüsthalak; vannak arannyal [...]

Aranyeső

(növ., Laburnum Bauh. Medik., Podocytisus Boiss. et Heldr.), a vitorlásvirágúak génusza, gyakrabban csak a zanót (Cytisus L.) algénusza. Csinos termetű, sárga, csüngő virágfürtű, alacsony fák gyakrabban ültetett díszfák. [...]

Aranyaka

ama művek neve az ind irodalomban amelyeket nagyobb szentségüknél fogva a tanítók nem a községben közöltek tanítványaikkal, hanem az erdőkben (szanszkrit nyelven: aranya). Legelterjedtebbek az A. [...]

Aránykód (elektronika)

Olyan bináris kód, amelyben minden kódszó (kód) fix hosszúságú, és a kódszón belül a 0 és az 1 jegyek aránya állandó. Ezáltal az aránykód valamennyi kódszavának Hamming-súlya azonos aránykódot alkalmaz pl. a nemzetközi 3. számú távíróábécé. Hibavédelemben [...]

Aranyráma

A szivacsos és puha fából készült rámát bevonják hegyi krétának enyves pépjével, ezt simítják, csiszolják, rárakják a hasonló képlékeny anyagból (Massa) készült domború díszítményeket, polimenttel vonják be az összes aranyozandó részeket és aztán a [...]

Aranysúly

Az arany mérésére nem használják mindenütt ugyanazt a súly-mértéket, mint más tárgyaknál. Nálunk például általánosan ugyan az arany mérésére szintén a kilogrammot használják, de az ékszerészek nagyobb részt aranysúlyról (dukátról) beszélnek; egy arany [...]

Aranyszám

(numerus aureus) a kronologiában az évnek helyét mutatja a holdkörben. Minthogy a holdkör 19 napévre terjed és Dionysius Exiguus. e ciklus kezdetét a Kr: e. első évre tette, azért az A.-ot agy találjuk meg, hogy az [...]

Aranypart

Afrikában, a Guineai-öböl északi partjain az Elefántcsont- és Rabszolga-part, illetve a német Togo-ország közt fekszik; keleti határa a Volta folyón túl terjed; átlag körülbelül 15 km. széles síkság, amelyet Észak felől [...]

Arányozás

(ném. peilen, ol. rilevare, ang. to bear), tengerészeti műnyelven annyit jelent mint valamit megmérni, kimérni, megfigyelni, megvizsgálni, viszonyítani; egy tárgynak a figyelő-ponthoz viszonyított irányát, távolságát [...]

Aranyozás

A. alatt értik a nem fémes vagy fémes tárgyak bevonását arannyal. A nem fémes tárgyakat, nevezetesen a fát és gipszet leginkább az enyves vagy vizi A.-sal vonják be. Először a tárgyat forró enyvbe itatják és ezután kréta és enyv [...]

Aranymise

ünnepélyes mise, melyet a pap felszenteltetésének 50. évfordulóján mond.

aranymosó

Homokból, iszapból aranyat vízsugárral kiválasztó személy, berendezés, fölszerelés

Aranymező

(Bebeny), kisközség Szolnok-Dobokamegyének csáki-gorbói j.-ban, (1891) 912 oláhajku lak. a Szamos mellett, lakói halászattal foglalkoznak.

Aranylakk

az európai iparban nem egyéb, mint arany firnisz. A khinai, japán stb. arany lakkról l. Lakk.

Aranykert

Ipolyinak Karcsayból vett idézete szerint (l. Magy. Myth. 63. s reá való hivatkozást 65. és 327. 1.): «midőn Csallóköz tája még oly gyönyörű volt, hogy aranykertnek neveztetnék, sok tündér lakta akkoron; a nagy Duna [...]