Aranyidka

kisközség Abauj Tornamegyének csereháti j.-ban, az idai völgy egyik mellékszurdokában, (1891) 673 tót lakossal, postahivatallal, dús arany és ezüstbányákkal; m. kir. ezüstbányamű és hivatal; az adom. bányamérték 2.171,300 m2, [...]

Aranykapu

Gazdag aranyozással, festéssel és faragással díszített templom v. középület kapuját hívták a közéletben aranykapunak. Ilyenek p. a freibergi dóm, a szászországi annabergi Annatemplom kapui és mások.

Aranyhegy

alacsony tető (212 m.) a Fertőmelléki hegységben, Sopronmegyében Ruszt közelében, a legkitünőbb ruszti bor termőhelye.

Aranyerdő

(növ.). l. Atlaszfa.

Aranyéter

Az aranykloridnak hígabb éteres oldata, amelyet fémek tüzes aranyozására használnak.

Aranyfény

Így nevezik az arany csillámú rózsavörös szint, mely kivált angol kőedényen és porcellánon fordul elő. Az arany-fény annál erősebb, s annál inkább uralkodik a vörös szín fölött, minél vastagabb a festék rétege.

Aranyfürt

(növ., Linosyris Cass.), l. Aranyhajfű.

Aranyfüst

Így nevezik a kalapácsolással igen vékony lemezzé kinyújtott aranyat (0,00014mm). Az árubeli aranyfüst többnyire hamis arany; réz és cink ötvényéből készül. Aranyfüstverés. Fémtárgyak bevonására, elektromos műszerek részeiként [...]

Aranyalaj

az a rendesen régi, erős lenolajos fénymázzal föleresztett okkerfesték, mellyel a megaranyozandó falapot befestik.

Aranybegy

Onolus galbula L. (állat), a vastagcsőrű éneklő madarakhoz tartozó madárnem. Lásd Sárgarigó.

Aranyszín

Régen főleg Bihar megyében termesztett fehér szőlőfajta. Más tájakon a következő elnevezései voltak: Aranyka; Glaserer; Gelbling; Gyöngyszemű; Kremler; Névtelen. Levelei karéjosak, fürtjei nagyok, sárgás színűek, [...]

Aranyifjú (pejoratív)

Gazdag, gondtalan vagy léha életű fiatalember.

Arany alma

A magyar koronázási jelvényeknek, az ország ékességeinek Clenodia Regni egyike. Valószínűleg az Anjou-házbeli királyok korából származik; arany lemezből készült; oldalán az Anjouk családi címere látható. A koronázási szertartásnál az [...]

Aranyvirág

(növ., aranyfű, szent-Jakab virága Csapónál, Chrysanthemum L.), a sugaras fészkesek génusza. Ez a Melius és Csapó feljegyezte vagy fordította név a latinnak megfelelő s így használják a későbbi botanikusok is, ellenben [...]

Arányvetés

a kádárságban, midőn a donga has- és nyakbőségét meghatározzák, melytől a hordó szűkülése v. szupolykója függ.

Aranyverők

l. Fémüstverés.

Aranytopáz

annyi mint citrin (l. o.).

Aranyüstök

v. aranyos paprád (növ.), a Polytrichum commune L. nevű mohának Benkő feljegyezte neve. L. Polytrichum.

Aranyszérü

(bánya): körülbelül 16-22" széles, 2 öl hosszú lejtős sík, melynek felületét hegyes szeggel keresztben fölkarcolják; lejtőssége 18 20" egy ölre. E szérűkön dolgozzák fel a ponyvaszérűkön leülepedett, s [...]

Aranypróba

különböző aszerint, amint termést aranyat, v. pedig valamely ötvözet aranytartalmát kell meghatározni. A termésarany mennyiségének meghatározása végett: 1. a porrá törtérceket, v. az aranytartalmú homokot egy lapos [...]