Arányosság (eszt..), l. Arány. |
Aranyosvár régi várromjai Kőd fölött, Szilágymegye zsibói j.-ban. |
arányosság (matematika) Egyenes arányosság: y=ax egyenlettel megadható függvény, ahol x és y
változók, a pedig 0-tól különböző szám. Azt
mondjuk, hogy itt y arányos (egyenesen arányos) x-szel, és az arányossági tényező
a. Ha pl: a=1,2, akkor az arányosságot [...] |
Aranymosás l Arany. |
Aranykönyv (libro doro), ama könyvnek címe, melybe mindazoknak a
velencei nemeseknek neveit jegyeztek fel,. kik a kormányzásra jogosan
befolytak. (L. Velence.) A francia restauráció után A. knek hívták a francia
pairek névjegyzékét [...] |
Aránykörző l. Körző. |
Aranyhomok l. Arany. |
Aranyhajfű vagy aranyfürt (növ., Chrysocoma L. pro parte), a fészkesek
családjának génusza, 8 fajjal Afrika déli részén. A jóreménységfoki Chrysocoma
aurea L. nálunk üvegházakban díszlik. A Chrysocoma L génusz alá foglalták a
Linosyris-nak [...] |
Aranybulla tágabb értelemben az az arany pecsét, mellyel a magyar
királyok III. Béla óta jelentékenyebb okmányaikat megerősíteni szokták: szűkebb
értelemben pedig az az aranypecsétes szabadságlevél, mellyel II. András magyar
király Szt. István [...] |
Aranycompó (állat), a közönséges compónak v. cigányhalnak (Tinca
vulgaris Cuv.) aranyos zománcú színváltozata, melyet Cuvier mint külön fajt, T.
aurata, Agassiz pedig T. chrysitis név alatt írt le. E színváltozat
folyóvizekben él, a [...] |
Aranyejtés Az aranyválatás alkalmával, ha az aranyat feloldották,
vasvitriollal ejtik ki oldatából. l. Arany. |
Aranyfonál a brokát kelmékben és hímzésekben alkalmazott dísz, melyet
különbözőképen állítottak elő. A régi keleti népek, állatok, kivált képen
gazellák belsejéből kifejtett hártya finomságú zsigert arany füsttel
borították, abból igen keskeny [...] |
Aranybronz (kagyló-arany, festő-arany). A valódi kagyló-aranyat
cukorral, mézzel v. gummival elegyített haladék-aranyfüst jól összedörzsölt
keverékéből készítik: Újabban használják az aranyklorid-oldatból finom csapadék
alakjában kiválasztott [...] |
aranybulla (történelem) Arany(ozott) pecsét
II. Endre a nemesség jogait törvénybe foglaló bullája |
Aranyborju A bibliai elbeszélés szerint Jerobeam, hogy Izraelországot
Judától teljesen függetlenné tegye, a jeruzsálemi szentély pótlására. két szentélyt
állított fel Danban és Béthélben, ahol aranyborjúkat imádtak. Némely
vallástörténészek ilyetén [...] |
Aranybibor Cassius bíbora (Purpurea mineralis Cassil). Bíborszínű
festék, amely az aranyklorid oldatából kiválik, ha hozzá stanno-klorid avagy
stanno- és stanniklorid-oldatot elegyítünk. Az A. színe a higítás fokától
nagyon függ, továbbá [...] |
Aranyázsió Az aranyázsió alakulásáról a következő adatok nyújtanak
felvilágosítást: 100 # forint értéke o. é. forintban (a 20 frkos aranyárfolyam.
alapján).: 1860: 125,50, 1870: 124,50, 1880: 117,26.7, 1881: 116,82.5, 1882:
118,82.5, [...] |
Aranybánya Az arany már a legrégibb őskorban ismeretes volt. Az ókor
leggazdagabb aranytermelő országai: India, Egyiptom, Abisszinia, Etiópia és
Arábia voltak; Afrikában már az ókorban sok aranyat termeltek; a Nílus felső
vidékén már [...] |
Arany-üveg Így nevezik különösen az ó keresztény korbeli sírokban
előforduló üveg edényeket, melyek kettősfalvak és a két fal közé vésővel
kimunkált vékony aranylemez van illesztve. Ekként az üveg edény arany
díszítménye védve van a koptatás ellen. [...] |
Arany-alap a mozaik, a tempera a fresko és a miniatur képek
megaranyozott fölszíne, melyből, mint háttérből az alakok kiemelkednek. Az
aranyalap a bizanci és a középkori festészetnek egyik állandó ismertető jele. |