Barlang bejárata (Aggtelek)

Barlang

az olyan nagyobb földalatti üreg, mely természetes úton, többnyire a víz kémiai működése következtében keletkezik s a föld felszínével vagy nem közlekedik, amikor csupán mesterséges, esetleg természetes feltárások által [...]

barlang (földrajz)

Természetes eredetű üreg a földkéregben. A barlang lehet tektonikus eredetű (ez a földbelseji anyagok térfogatváltozásából v. nagyobb méretű elmozdulásából [földkéregmozgás] keletkezik), abráziós és karsztos barlang. Az utóbbi [...]

Barlang

A kőzetekben képződött üreg, amely a kőzetkeletkezéssel egyidejűleg, (pl. láva, korall) vagy másodlagosan (a szél, a víz, a jég hatására) utólag alakul ki (pl. mészkő). Karsztos kőzetekben ~ ok kialakításában a felülről [...]

barlangtan (geológia)

speleológia:  Barlangok formájával, kialakulásával, élővilágával, őslénytani és régészeti leleteivel foglalkozó tudományág.

Barlangliget

(Tátra-B., Bélai B., Höhlenhain), Szepes-Bélához tartozó nyaraló-telep Szepesm. poprádvölgyijárásban, gyönyörü vidéken, 720 m. magasságban fekszik a M agas-Tátra keleti tövében, a szepes-béla-zsgyári országut mellett s a Tátra-alji [...]

Barlangtemplom

így nevezik az indiai he gyekbe vájt szent helyeket. Legtöb ilyen földalatti templom a buddhistáktól származik s buddhista szerzeteseknek kedvenc tartózkodási helyül szolgált. Számuk ezernél többre megy. A legrégibb B.-k a [...]

Barlangkultusz

a barlangok s egyéb földalatti üregek vallásos tisztelete, mely azon az igen elterjedt őskori eredetű hiten alapszik, hogy e titokzatos sötét boltozatok felsőbb lények kedvelt lakó-, vagy tartózkodási helyei. E [...]

Barlangi medve

(Ursus spelaeus Raseum), a medvefélék (l. o.) egyik ásatag faja; a Diluvium jellemző emlőse; maradványai az európai csontbarlangok-ban l. o.) bámulatos nagy mennyiségben fordulnak elő. Magyarországban - az [...]

Barlangi állatok

a barlangokban élő s a legkülönbözőbb állatrendekhez tartozó állatok összes sége. Ezek között aztán meg lehet különböztetni barlanglakókat (troglobia), amelyek állandóan a barlangokat lakják; rendesen színtelenek [...]

Barlanghy István (színház)

(Temesvár, 1926. máj. 2.– ): pantomimtanár és szakíró. Kisebb kísérleti csoportok után 1958-ban megalapította, majd 1965-ig vezette a Magyar Pantomim Stúdiót, ahol hazánkban elsőként foglalkoztak a pantomim elméleti és [...]

barlangi művészet (művészet)

Az őskori társadalom barlangokban fennmaradt, kiváló megfigyelőképességről tanúskodó, nagy technikai ügyességgel készült, természethű vagy stilizált művészi ábrázolásai (színes festmények, bekarcolt rajzok, csontfaragványok stb.), [...]

barlangi oroszlán (állat)

A pleisztocén jégkorszak idején élt Közép-Euróba barlangjaiban. Macskafélékhez tartozó ragadozó. Maradványai az itthoni barlangokban is megtalálhatóak.

Lőrinczy Judit: Barlangrajzok

Jégbarlang

l. Dobsinai barlang.

Kék barlang

(Grotta azzura), l. Barlang és Capri.

Kutyabarlang

(olaszul grotta del cane), szénsavas gázömléseiről nevezetes üreg Nápoly és Pozzuoli között, az Agnano kráter-tó szélén. Körülbelül 3 m. mély, 1 m. széles és 3 m. magas; kisebb állatok (p. kutyák, innen neve is) elkábulnak és [...]

Boli barlang

l. Boli vára.

Biel-barlang

(Bielshöhle), a Harz-hegységben, Blankenburg braunschweigi kerületben, a Bode partján. 12-15 ága közül, cseppkőképződéseinél fogva legérdekesebb a remete-barlang.

Apáca-barlang

Brassó mellett a Cenk hegy aljában. Hagyomány szerint benne remetéskedő apácától vette nevét.