Barlang bejárata (Aggtelek) |
Barlang az olyan nagyobb földalatti üreg, mely természetes úton,
többnyire a víz kémiai működése következtében keletkezik s a föld felszínével
vagy nem közlekedik, amikor csupán mesterséges, esetleg természetes feltárások
által [...] |
barlang (földrajz) Természetes eredetű üreg a földkéregben. A barlang lehet
tektonikus eredetű (ez a földbelseji anyagok
térfogatváltozásából v.
nagyobb méretű elmozdulásából [földkéregmozgás]
keletkezik), abráziós és karsztos barlang. Az utóbbi [...] |
Barlang A kőzetekben képződött üreg, amely a kőzetkeletkezéssel egyidejűleg, (pl. láva, korall) vagy másodlagosan (a szél, a víz, a jég hatására) utólag alakul ki (pl. mészkő). Karsztos kőzetekben ~ ok kialakításában a felülről [...] |
barlangtan (geológia) speleológia: Barlangok formájával, kialakulásával, élővilágával, őslénytani és régészeti leleteivel foglalkozó tudományág. |
Barlangliget (Tátra-B., Bélai B., Höhlenhain), Szepes-Bélához tartozó
nyaraló-telep Szepesm. poprádvölgyijárásban, gyönyörü vidéken, 720 m.
magasságban fekszik a M agas-Tátra keleti tövében, a szepes-béla-zsgyári
országut mellett s a Tátra-alji [...] |
Barlangtemplom így nevezik az indiai he gyekbe vájt szent helyeket. Legtöb
ilyen földalatti templom a buddhistáktól származik s buddhista szerzeteseknek
kedvenc tartózkodási helyül szolgált. Számuk ezernél többre megy. A legrégibb
B.-k a [...] |
Barlangkultusz a barlangok s egyéb földalatti üregek vallásos tisztelete,
mely azon az igen elterjedt őskori eredetű hiten alapszik, hogy e titokzatos
sötét boltozatok felsőbb lények kedvelt lakó-, vagy tartózkodási helyei. E [...] |
Barlangi medve (Ursus spelaeus Raseum), a medvefélék (l. o.) egyik ásatag
faja; a Diluvium jellemző emlőse; maradványai az európai csontbarlangok-ban l.
o.) bámulatos nagy mennyiségben fordulnak elő. Magyarországban - az [...] |
Barlangi állatok a barlangokban élő s a legkülönbözőbb állatrendekhez tartozó
állatok összes sége. Ezek között aztán meg lehet különböztetni barlanglakókat
(troglobia), amelyek állandóan a barlangokat lakják; rendesen színtelenek [...] |
Barlanghy István (színház) (Temesvár, 1926. máj. 2.– ): pantomimtanár és szakíró. Kisebb kísérleti csoportok után 1958-ban megalapította, majd 1965-ig vezette a Magyar Pantomim Stúdiót, ahol hazánkban elsőként foglalkoztak a pantomim elméleti és [...] |
barlangi művészet (művészet) Az őskori társadalom barlangokban fennmaradt, kiváló megfigyelőképességről tanúskodó, nagy technikai ügyességgel
készült, természethű vagy stilizált művészi ábrázolásai (színes festmények, bekarcolt rajzok, csontfaragványok stb.), [...] |
barlangi oroszlán (állat) A pleisztocén jégkorszak idején élt Közép-Euróba barlangjaiban. Macskafélékhez tartozó ragadozó. Maradványai az itthoni barlangokban is megtalálhatóak. |
Lőrinczy Judit: Barlangrajzok |
Jégbarlang l. Dobsinai barlang. |
Kék barlang (Grotta azzura), l. Barlang és Capri. |
Kutyabarlang (olaszul grotta del cane), szénsavas gázömléseiről nevezetes
üreg Nápoly és Pozzuoli között, az Agnano kráter-tó szélén. Körülbelül 3 m.
mély, 1 m. széles és 3 m. magas; kisebb állatok (p. kutyák, innen neve is)
elkábulnak és [...] |
Boli barlang l. Boli vára. |
Biel-barlang (Bielshöhle), a Harz-hegységben, Blankenburg braunschweigi
kerületben, a Bode partján. 12-15 ága közül, cseppkőképződéseinél fogva
legérdekesebb a remete-barlang. |
Apáca-barlang Brassó mellett a Cenk hegy
aljában. Hagyomány szerint benne remetéskedő apácától vette nevét. |