Bitskey Tibor

BITSKEY TIBOR Örkény I.–Nemeskürthy I.: A holtak hallgatása c. művében

bit (hír)

Az információ egysége, két eset közül való választásnak felel meg. A kettes alapú helyi értékek rendszerében minden szám leírható a 0 és 1 jelek kombinációjával. A számok információtartalma annyi bit, ahány helyi érték szükséges a kettes [...]

Bit (számítástechnika)

1. Bináris rendszerekben a legkisebb ábrázolható adategység. Egy bit, két lehetséges érték egyikét veheti fel, amelyeket általában 0 vagy 1, illetve L vagy H karakterekkel jelölnek. Ezzel összefüggésben az adatok tárolásánál, [...]

Bit (elektronika)

Bináris számjegy, a kételemű halmaz egyik eleme. Távíró- és adatátvitelben azon információ általános elnevezése, amelyet a kétállapotú elemi jel tartalmaz. Megkülönböztetünk közvetlenül adatforrásból származó informatív biteket, (az [...]

bit (informatika)

Angol rövidítés, a BInary digiT szavakból. Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az [...]

Bitó

régi értelemben törvény szolga, ki a testi büntetésre itélteket veréssel és hasonló kinzásokkal fenyítette. Ma bitófát, akasztófát jelent.

Bitó

Azon magyar családnevek közé tartozik, melyek valamely ősmagyar személynévből vették eredetüket. Mint személynév 1293. Bittou, 1296. Bitou alakban fordul elő.

Bita

Dezső, hittudományi iró, született Keszthelyen, Zala vármegyében 1832 okt. 3.;1850. szept. 15. lépett a rendbe, a pesti egyetemen végezte teologiai tanulmányait, mire 1857 aug. 31. misés pappá szentelték. 1861-ig a [...]

BIT_1

Bureau International du Travail, a genfi Nemzetközi Munkaügyi Hivatal francia nevének röviditése

Bittó

István, államférfiú, szül. Sárosfán, Pozsony vmegyében 1822 máj. 3. Atyja, a megye alispánja nagy gonddal nevelteté, kitünő tanuló volt és midőn Mosonban megyei szolgálatba lépett, kitünő hivatalnoknak bizonyult, és megnyerte a [...]

Bitón

l. Kleobis.

Biter

Ősmagyar név, mely megfelel a török-tatár (kun) «biter» azaz növekedő szónak. A nevet a Balassa család ősei közt találjuk, nevezetesen a XIII. századnak második felében élt Mikó fia Gyarmati B. (1250-1299), [...]

Bit/s (elektronika)

Az adatátviteli sebesség, valamint a digitális csatornakapacitás egysége. Kifejezi, hogy az adott adatátviteli rendszerben, ill. a digitális csatornában mennyi adat vihető át másodpercenként. Továbbá az adatátviteli teljesítmény [...]

Bittse

(Nagy- ), kisközség Trencsén vármegye bittsei járásában, a Vág folyó partján, (1891) 2885 tót és német lakossal; szolgabirói hivatal, járásbiróság, adóhivatal, a nyitra-bittsei esperesség székhelye; van leszámítoló bankja és takarékpénztára, takarék- és [...]

Bitter

Károly Hermann, német államférfiu és zenei iró, szül. az Odera mellett fekvő Schwedtben 1813 febr. 27., megh. Berlinben 1885 szept. 12. Berlinben és Bonnban tanult jogot, majd hivatalt vállalva, 1836-ban Frankfurtban [...]

Bitsch

(Bitche), járási székhely Saargemünd kerületben, Elzász-Lotaringia német birodalmi tartományban, kopár fensikon 375 m. magasságban, (1890) 2764 lak. Mellette 50 m. magas sziklán erősség áll, amelyet még soha bevenni nem [...]

bitter

keserű izű égetett szeszes ítal, gyomorkeserű

Bitság

Heltainál a. m. zsákmány, préda. L. Bitang.

Bitnic

Lajos, nyelvész, szül. Jákón, Vasvármegyében 1790 jul. 17., megh. Nagy-Kanizsán 1871 jun. 28. A magyar nyelvészet egyik avatott uttörője és a magyar tudományos Akadémia tagjai sorában egyike a legelsőknek. aki részt [...]

Bitang

régi nyelvemlékeinkben a. m. zsákmány, préda (a német Beutung-ból megy arázzák, mely régente igy hangzott: bütung), későbbi értelme szerint: ami bárkinek prédája lehet s azért ma uratlan, urahagyott gazdátlan jószágot vagy embert [...]