Cella

kisközség Krassó-Szörény vm. marosi járásában, (1891) 1259 oláh lakossal.

Cella (elektronika)

Feszültségforrás, mely vegyi energiát alakít át villamos energiává. Két elektróda van egy elektrolit folyadékban. Előállított feszültség 1,5 V körül van. Több cella sorba kapcsolásával jön létre a telep (nálunk elemnek is mondják). [...]

cella (fizika, művészet, vallás, villamosság)

kis szoba, fülke (főképp kolostorokban) zárka, börtönhelyiség vmely berendezés összetartozó elemeit magában foglaló, a környezettől elszigetelt zárt fülke elektrokémiában: az az elektrolitot tartalmazó edény, amelyben az [...]

Cella

(lat.) a. m. kamra, szobácska. Az ó-görögök etruszkok és rómaiak templomaiban azon legbelsőbb, elkülönített és gyakran fölülről is megvilágított helyiség, melyben az istenség képmása volt. A C. előtt volt a pronaosz, [...]

Cella (oktatás)

(lat. 'fülke'): táblázatok (kontingenciatáblázat, mátrix) egy sorának és egy oszlopának metszéspontjában elhelyezkedő részlete. Minden táblázatban a cellák összege egyenlő a sorok és oszlopok számának szorzatával. Orosz Sándor

Cella (meteorológia)

A konvekció (lásd konvekció) által kialakított olyan egyszerű rendszer, amely egy feláramlásból illetve az azt kompenzáló leáramlásból áll. Tipikus megjelenési formái például a gomolyfelhők, tornyos gomolyfelhők (lásd cumulonimbus), [...]

Céllap (oktatás)

Az isk. átvilágításakor alkalmazott, egyetlen kérdéskörre, az isk. céljaira irányuló, csak zárt kérdéseket tartalmazó, speciális kérdőív. A céllap elkészítésekor a legfontosabb lépések az előzetes beszélgetések alapján összegyűjtött célok, [...]

cellárius

pincemester

Cellarius

(tkp. Keller) Kristóf, német filologus, szül. Schmalkaldenben 1638 nov. 22., megh. Halléban 1707 jun. 4. Rektor volt előbb a weimari, zeitzi és merseburgi gimnáziumokon, később tanár a hallei egyetemen. Nagy [...]

Cellarius

(lat.), a régi Rómában az a cseléd, kire az éléskamara gondja volt bizva. A középkorban ezen elnevezés átment a bor gondozójára s a szerzeteseknél mig itt-ott most is megvan ezen elnevezés s az viseli aki a pincét gondozza.

Cellamare

(ejtsd: csellamáre) Antal Giudica, giovinazzo-i herceg, szül. Nápolyban 1657., meghalt Szevillá-ban 1733 máj. 16. II. Károly spanyol udvarában nevelkedett s részt vett a spanyol örökösödési háboruban; a [...]

Cellarius Kristóf

(tkp. Keller), német filologus, szül. Schmalkaldenben 1638 nov. 22., megh. Halléban 1707 jun. 4. Rektor volt előbb a weimari, zeitzi és merseburgi gimnáziumokon, később tanár a hallei egyetemen. Nagy tévékenységet [...]

Cellarius, Christophorus (oktatás)

Christophorus, Keller Christoph (Schmalkalden, 1638. nov. 22.-Halle, 1707. jún. 4.): német gimn.-i rektor, majd egy.-i tanár, tkv.-író. Legnagyobb népszerűségre latin nyelvtankönyve tett szert, amely sok [...]

micella (élővilág, vegyészet)

kolloid oldat diszperz részecskéje a gélek elemi rostjainak molekulák párhuzamos rendeződése folytán kialakult kristályos sajátságú helyei

Rocella (növény)

DC. gallyas telepü zuzmó. Telepje hengerded v. kissé lapított, cserjeforma, sürű rostos bele van. Hat faja közül, mely a meleg vidék tengerpartján nő, legnevezetesebb a R. tinctoria DC. . Az Azori- meg a [...]

Parcella (mezőgazdaság)

általában földrészlet. A telekkönyvben az egy birtokhoz tartozó telkek neveztetnek P.-knak. - Parcellázni a. m. telket feldarabolni. - P.-kataszter, - P.-minimum.

excellál

kitűnik, kiválik, jeleskedik

Porcellán

(a portugál porcellana szótól, mely az u. n. porcelláncsigát jelenti), fehér, finom agyagáru, melynek cserepe tömör, nem likacsos, kagylós törésü és a mellett - a kőanyagáruktól való megkülönböztetésére - [...]

miszcella

növényolaj kivonásánál keletkező oldószeres olajoldat

kancellár (történelem)

Eredetileg a középkorban a király v. a feudális tartományúr mellett a hivatali írásbeli feladatok intézője, ill. e hivatal vezetője. Az újabb kori fejlődésben Németország (a II. világháború utántól csak az NSZK) és Ausztria [...]