Csáp (Antenne), az izeltlábu állatok fején levő, módosult végtag,
mely legnagyobb részben tapogatásra és néha még szaglásra is szolgál. A C.-k
egyes esetekben a helyváltoztatást is eszközlik, sőt a táplálék megragadására
is alkalmasak. [...] |
Csap kisközség Ung vármegye kaposi járásában, (1891) 1629 magyar
lak., jelentékeny vasuti csomópont; itt ágaznak ki a m. kir. államvasutak
budapest-lawocznei vonalából a Csapra és Nyiregyházára vezető vonatok. |
Csap v. tengelycsap a gépészetben egyike a legfontosabb és
leggyakoribb alkatrészeknek s célja általában a forgás lehetővé tétele egy
bizonyos mértani tengely körül. Eszerint a C. oly része valamely tárgynak,
amely kerek alakjánál [...] |
Csap Hordóból a bor kieresztésére szolgáló szerkezet.
C. a borászatban. A bor, sör vagy más folyadéknak a hordóból való leeresztésére szolgáló eszköz. A C. többnyire tiszta fából készül s a hordó fenekén levő csaplyukba üttetik. Igen jóka [...] |
Csap Szőlőtőkén a termésre visszametszett vessző.
C. a szőlőművelésben. A szőlőtőkéből kinőtt venyigéket v. még ősszel, de leginkább tavasszal, részben eltávolítják a tőkékről, részben pedig többé-kevésbbé visszametszik. Ha a tőkén maradt [...] |
Csapy Dancs és László, l. Eszényi. |
Csapó (Chopov, Chopou). Régi magyar személynév, lehet népies
magyar eredetü is, a hasonló értelmü Ütő, Vágó, Vágja stb. nevekkel együtt; de
az sem lehetetlen, hogy a magyarság török fajta elemei hozták használatba,
jelentése [...] |
csapó (néprajz) gubás: kismester, a posztó készítője. Népi kismesterségek |
Csapó 1. Dániel (kecskeméti), mezőgazda, szül. Győrött 1778 márc.
21., megh. Pesten 1844 aug. 5-én. 1805. a franciák ellen felállított
tolnavármegyei nemesi felkelőseregben tiszti rangja volt, azután megyei
szolgálatba lépett. [...] |
Csapos az olyan rendesen egyéves szarvas, melynek agancsát még csak
egy-egy ág képezi. |
Csapod kisközség Sopron vmegye kapuvári járásában, (1891) 1163
magyar lak. |
Csapfű v. nyakcsapfű (növ.), l. Csodabogyó. |
Csapda a ragadozó emlősállatok pusztítására használt alkotmány,
mely a föld feletti rézsut álló deszkából, dorongóból v. kőlapból áll s ugy van
berendezve, hogy az odacsalt vad által megérintett billentyüre lecsapódik és a
vadat agyonnyomja. |
Csapat a. m. a hadseregnek harcászatilag tagolt része. Rendeltetése
és felfegyverzése szerint seregünkben megkülönböztetnek: gyalog-, lovas-,
tüzérségi-, műszaki-, egészségügyi- s vonat-csapatokat. |
Csapás közönséges értelemben a. m. veszedelem. - C. a
mezőgazdaságban 1. marhahajtásra szolgáló széles ut. 2. Minthogy a C.-ok a
község határát különböző irányban átszelik és a szántóföldtelkeket külön
tagokra osztják, a C.-t gyakran a [...] |
csapda (színház) a színpad padlójában lévő nyílások lezárására szolgáló felnyitható, lebillenthető vagy kiemelhető fedél. Eltávolításával lehetővé válik személysüllyesztő alkalmazása. A világítási csapda a színpad padlójában elhelyezett hatásvilágítási áramkörök [...] |
Csapófa simára és egyenesre gyalult élü fogantyús léc, mellyel
gabonamérés alkalmával a mérőedénybe hányt gabonán végig huznak, hogy ekként a
gabonát a mérő edény széleig egyenesre lecsapják. Sok helyen a csapófát
faragásokkal díszítik. |
Csapodi István, szemorvos, egyetemi magántanár, szül. Horpácson
(Sopron vmegye) 1856-ban. Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte s
ugyanitt avatták doktorrá 1880. 1881-89. az egyetemi szemkórházban működött
mint [...] |
Csaplár v. csapláros, falusi kocsmáros. |
Csaplár Benedek (Gáspár), irói álnevén Kárcsanyéki,
irodalomtörténeti és közművelődési iró, a m. tud. akadémia levelező tagja, a
piarista rend tiszt. kormánytanácsosa, szül. Duna-Szerdahelyen 1821 jan. 3.
Tizenöt éves korában a piarista [...] |