Csillag világító égi test; l. Állócsillagok, Bolygók és Üstökös;
mint cimertani alakzat, szerencse és dicsőség jelképe. - C., a g. kat. egyház
szertartási tárgya. Két félkör a közepén összecsatolva, mely négy végével a
diszkosz fölé [...] |
csillag (csillagászat) A köznyelvben az éjjeli égen látható minden égitest a Hold kivételével (még a meteorokat is hullócsillagnak mondják).
A csillagászatban a csillag önálló fényű, forró gázgömb, amelyet anyagának gravitációja tart össze a gáznyomással
és a [...] |
Csillag 1. (etre-karcsai) Gyula, tanár, született Kecskeméten 1851
aug. 6. Tanult Egerben és Pesten. 1872 óta a m. földhitelintézet ügyésze.
1876-ban egyetemi magántanár lett a telekkönyvi jogból, 1883. címzetes [...] |
Csillag A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját fénnyel rendelkeznek [...] |
Csillagi Lajos, arc- és genrefestő, legsűrübben a hatvanas évek
kiállításaiban szerepelt. Ujabb időkben egészen elvonulva él ujpesti
magányában. |
Csillagfű (növ.), különböző csillagalaku virágokkal díszlő (Aster, l.
Őszcsillaga), örves levelü v. tőlevélrózsás növény neve (Paris, l.
Farkasszőllő, Callitriche, l. Csillaghínár, Lupinus, l. Fügebab, Plantago
coronopus, [...] |
Csillagda l. Csillagvizsgáló. |
Csillagzat (constellatio) névvel régebben két égi testnek, leginkább a
Nap és Holdnak, vagy a Napnak és egyik bolygójának egymáshoz viszonyított
helyzetét jelölték meg, ugyanazon értelemben használták tehát, mint az
aspektusokat; ujabban [...] |
Csillagnap l. Nap- és Csillagidő. |
csillagkép (csillagászat) Az állócsillagok jellegzetes csoportosulása. A régi korok képzelete tárgyak, állatok, emberek formájával ruházta fel e
csillagokat, ezek a csillagképek (pl. Kaszás [Orion), Göncöl, Nagy Medve). Két árva gyermek [Ikrek] stb.). [...] |
Csillagjós asztrologus, aki a csillagok állásából az emberek sorsára
von következtetéseket. Csillagjóslás, 1 Asztrologia. |
Csillaghúr (növ.), l. Tyúkhúr. |
Csillagidő igy nevezik a Földnek saját tengelye körüli mozgása által
mért időt. Ezen mozgás abban nyilvánul, hogy az égi testek látszólag a Föld
forgásával ellentett irányban mozognak. A C. egysége a csillagnap. Alatta azt
az időt [...] |
csillagcső Hideg ételek, sütemények díszítésénél használt,
cakkosra formázott végű fém vagy műanyag cső,
amelyet habzsákba illesztve használunk. |
Csillagtök A főzőtök csillag vagy korong alakú változata Ennek savanyúságként is fogyasztott termése. |
Csillagsánc csillagalaku alaprajzzal tervezett zárt sánc. 1849. a
komáromi Homokhegyen a honvédség által épített csillagsáncnak köszönhető az,
hogy Komáromot oly szivósan lehetett védelmezni, még akkor is, amikor már a
váron kivül magyar [...] |
Csillagszőr csillagszőrös (növ., pili stellati seu asterotrichi), ágas
szőrök, melyeknek az ágai mintegy egy pontból erednek és csillag módjára
szétterjednek, p. az ökörfarkkóró, fehér hárs és némely szeder levelén. |
Csillagmoha (növ.), Baumgarten igy nevezi a Mnium Dill. lombos mohát;
hazánkban 13 faja él. |
Csillaghegy (Rókahegy), 251 m. magas hegy Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.
pilisi j.-ban, Üröm és Békásmegyer közt. Nagy kőbányáinak kiaknázására a C.-i
kőbánya és lábatlani cementgyár részvénytársulat alakult. |
Csillagfürt farkasbab, fügebab (Lupinus L.), a vitorlásviráguak
családjába tartozó füvek v. félcserjék, melyeknek többnyire ujjas levelei a
szár hegye felé ötével-hatával, sőt tizenötével egy síkban vértszerüen állanak.
Örvösen fürtös virágai a [...] |