Információ

(lat.) a. m. értesítés, tudósítás, tudatás; informál, értesít; informátor, tanító, értesítő.

információ (hír, matematika)

Felvilágosítás, tájékoztatás; hírközlés. Értesülés, adat, hír, tájékoztatási anyag. A kibernetika elméletében: az anyag tulajdonságainak visszatükröződése jel formájábam hír.

deformáció (művészet)

Eltérítés, eltérés: legtágabb értelemben minden olyan eljárás, amely a műalkotásban ábrázolt jelenségek és a valóság jelenségei, ill. a megszokott valóságkép között valamiféle különbséget eredményez. szűkebb értelemben a közvetlen valóság [...]

információ (elektronika, informatika)

Adat jelentése. Az adat tényekből áll, melyek akkor válnak információvá, amikor összefüggésben, kontextusban találkozunk velük, és jelentést hordoznak számunkra. A számítógépek a nélkül dolgozzák fel az adatokat, hogy megértenék, hogy [...]

Munkaforma (oktatás)

Tanulásszervezési mód: az oktatás során alkalmazható szervezési mód,azaz a frontális munka, az egyéni munka, a páros munka, a csoportmunka, a rétegmunka. A munkaforma alkalmazásakor érdemes fontolóra venni a következőket: az egyes [...]

Informális (szociológia)

Magánjellegű, nem hivatalos. Kötetlen. Társadalmi csoportokon, intézményeken belül spontán módon kialakult kapcsolatok.

életformák (biológia)

Növénycönológiában használatos szó. A környezethez való alkalmazkodás  típusaira. Pl: törpecserje vagy fás szárú, vagy évelő. Állatokra pl: vizi, szárazfö

külső forma

Az autonóm műalkotás formaszerkezetében azoknak az alkotóelemeknek az összefoglaló elnevezése, amelyek a tartalmat konkrétabban és lényegesebb vonásaiban közvetítő belső formával szemben a tartalom elvontabb és alárendeltebb [...]

konformáció (vegyészet)

Egy molekulának azok a lehetséges térszerkezetei, amelyek egy-egy kötéstengely körüli átfordulással átmehetnek egymásba. Mivel az elektronpárok taszítják egymást, mindig az az elrendeződés a legkedvezőbb, a kisebb energiájú, [...]

Informatika (informatika, tudományos)

Az információk (számítógépes) tárolásával, rendezésével, feldolgozásával és megszerzésével foglalkozó elmélet és ennek gyakorlati alkalmazása.

belső forma (művészet)

A műalkotás formájának a tartalmat legintenzívebben és legkonkrétabban közvetítő része (szemben a kisebb intenzitású és a tartalom elvontabb mozzanatait közvetítő külső formával). Szükségszerű része a belső formának a választott [...]

Só-formáció

l. Triasz.

Zenei forma

a legegyszerübb dalmotivumból, mint gyökércsirából nőtt ki. A két hangos motivumból történt a kiindulás, majd három, négy, sőt több is csatlakozott hozzá, mig végre megszületett valamely kiformált dal- v. zenei frázis. Ez volt [...]

jelformálás (elektronika)

Eljárás, amellyel a négyszögimpulzusokból vagy más elemi jelekből felépített digitális jelet a közvetlen átvitelre, vagy modulálásra alkalmasabb jellé alakítjuk. Célja lehet spektrumkorlátozás vagy spektrumformálás is. A [...]

Átformálódás

l. Átalakulás.

Praeformatio (kifejezés)

eleve való formáltság t. i. a csirában. Újabban főleg a fejlődéstanban használt kifejezés.

performancia

Generatív nyelvelmélet.

Optima forma

(lat.) a. m. a legjobb alakban.

informálódik

Értesülést szerez, tájékozódik informálódik vkiről vkiről a rá vonatkozó szükséges adatokat megszerzi.

elvont forma

Absztrakt forma: azon általános formai szabályok, szerkezeti sémák összefoglaló elnevezése, amelyek az egyes műalkotások konkrét formájában mindig változatlanul érvényesülnek. Ilyenek pl. a műfajok törvényszerűségei, a kompozíció [...]