Litográf-kő

Bajorország Solenhof vidékén termő durván palás, finom szemü mészmárga, melybe kitünően véshetni irást, rajzot stb., amiért is a litografus használja. A geologiai másodkor juraszisztémájának u. n. fehér vagy felső jurájában [...]

Telegráf-jog (jog)

Telegráf-titok (meghatározás)

Telegráf-vonal (műszaki)

Hogy a villamos telegrafáláshoz szükséges áramimpulzusok a rendeltetési helyre vezethetők legyenek, egy oly villamos vezetőre van szükségünk, amely ezen áramimpulzusokat a feladó helyről a rendeltetési állomásra [...]

Telegráf-oszlop (műszaki)

A telegráf céljaira szükséges jó vezetőből álló vonalat napjainkban is leginkább aképpen készítik, hogy a levegőben kifeszített jó villámvezető fémdrótot helyenként szigetelő alátét közvetítésével valamely fix szerkezethez kötik. Az ily [...]

Telegráf-törvény (jog)

Az 1888. XXXI. t.-c. az államnak nemcsak a telegráfra, hanem a villamos úton való hiradás másik két intézményére: a telefonra és villamos jelzőre is kiterjeszti fentartott jogát. A törvény közhasználatu, közérdekü [...]

Telegráf-forgalom (műszaki)

A telegráf csak a hírek egy kisebb részét, a sürgős híreket közvetíti, a lakosságnak legalább háromnegyed része a telegráfot egyáltalán nem veszi igénybe. A telegráf első sorban a kereskedelmet, a kereskedő világot szolgálja, [...]

Telegráf-rongálás (bűncselekmény)

vagy általában oly cselekménynek vagy mulasztásnak szándékos elkövetése, mely által a telegráf használhatósága félbeszakíttatik vagy gátoltatik, a btkv értelméban mint vétség 2 évig terjedhető fogházzal és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel s [...]

Telegráf-díjszabás (díj, díjszabás)

(tarifa). A távirdai díjak kiszabására elméletileg általában ugyanazon elvek irányadók, mint a postai díjszabásra (l. o.), mindazonáltal oly különbséggel, hogy a távirdánál a díjakat az önköltség alá mérsékelni közgazdasági szempontból egyáltalán [...]

Telegráf-szolgálat (műszaki)

Az elektrotechnika vívmányait a távirás terén az észszerü tarifa mellett főleg az egyszerü pontos és megbizható kezelési szolgálat teszi közkinccsé. Minthogy pedig a telegráf már természeténél fogva nem egyes országoknak, hanem az [...]

Telegráf-tanfolyam (oktatás)

Telegráf-személyzet (foglalkozás)

Telegráf-értékjegyek (meghatározás)

A táviratok díjainak lerovására egyes államokban frankojegyeket használnak, melyeket a feladó fél, vagy helyette a felvevő közeg a táviratlapra ragaszt. Nálunk is ez a szabály és csak 50 frtot meghaladó táviratdíj lerovására [...]

Telegráf-kongresszus (gyűlés, összajövetel)

Első nagy nemzetközi T. 1865. volt Párisban, azon vetették meg a nemzetközi szerződés alapját. E szerződés szerint az államok képviselői időszakonkint kongresszuson összegyülnek, hogy a szerződés határozmányait revizió alá [...]

Telegráf-szerződések (okirat, szerződés)

A szabadság, a szabad közlekedés és érintkezés korában megszületett telegráf már bölcsőjében magán viselte a kozmopolita jelleget. A törekvés, hogy a telegráf állami határoktól függetlenül minél nagyobb területen egyenlő kezelés, [...]

Telegráf-értekezletek (gyűlés, összajövetel)

Telegráf-üzleti szabályzat (műszaki)

azon szabályok rendszeres összefoglalása, amelyek a táviratok továbbítási feltételeit, nemkülönben azok feladásának és kézbesítésének módozatait megállapítják. A kereskedelemügyi miniszter e szabályzatot időközönként a telegráf-tarifákkal [...]

Wolff-féle telegráf-bureau

rövidítve W. T. B., táviróiroda Berlinben, melyet Wolff B. dr., a Nationalzeitung akkori tulajdonosa alapított 1849. Kétszer cserélt azóta gazdát: 1865. egy közkereseti társaság vette át, 1874. egy részvénytársulat, [...]