Gyakorlat valamely tudomány, művészet alkalmazása, ellentétben azok
elméletével. Gy. a katonaságnál a csapatoknak a fegyverek használatára s a
szükséges hadmozdulatokra való tanítása. A legrégibb gyakorlati szabályzatot
nassaui Móric gróf adta ki [...] |
gyakorlat praxis: az emberek történelmileg változó társ. tevékenysége, amely változásokat hoz létre a természetben és a
társ.-ban. A gyakorlat, mint tárgyi tevékenység az emberi cselekedetek széles skáláját öleli fel. Legfontosabb eleme a [...] |
Gyakorlati vizsga l. Birói gyakorlati vizsga és Közigazgatási vizsga. |
Gyakorlati filozofia l. Erkölcstan. |
Gyakorlati szabályzatok igy nevezik a különféle fegyvernemek katonáinak, osztagainak
és csapatainak harcra való kiképzését és harcra való alkalmazását fejtegető
szabályzatokat, amelyek pontos követését szigorral követelik, mert csakis ez
biztosítja [...] |
Hadgyakorlat A háboru alatt végrehajtandó működésnek a valósághoz lehető
hasonló képet nyujtó gyakorlat, melynek rendeltetése az, hogy a vezérek,
tisztek és legénység a terepviszonyoknak, a csapatok nagy létszámának, a
parancsok és jelentések [...] |
Vázgyakorlat (hadviselés) (ném. Skelet-Exercieren), harcászati alakok begyakorlása
keretekkel (tisztek, altisztek és a szakaszok szárnyembereivel), hogy a
zászlóalj- és ezredgyakorlatokat előkészítsék és megkönnyítsék. Leginkább a
szakaszvezetők és [...] |
Botgyakorlatok a torna-gyakorlatoknak egy neme. A B.-at külön v.
társaságban szabad gyakorlatokként művelik. Az 1-1.20 méter hosszu és oly
vastagságu botot, hogy a kéz kényelmesen átfoghatja, gyermekek és növendék
leányok számára fából csinálják; [...] |
Rendgyakorlatok (sport) e néven foglalják össze a tornászatban mindazon együttesen,ütem és vezényszó után, sorokban végzett tömeges gyakorlatokat, melyeknek céljaaz, hogy az első felállási egyes v. kettős arcsorból rendek fejlődjenek, v.kör, négyszög, [...] |
Lövőgyakorlatok a kézi lövőfegyvereket használó katonáknak a lövésre való
kiképzése; az előkészítő oktatásra (a lövés elmélete, a célzás szabályai, a
célratartás és a billentyü elcsattanása, a távbecslés és gyakorlótöltényekkel
való lövés), a kis- és középtávolságokra, továbbá a [...] |
Műhelygyakorlat (oktatás) 1. A szakképzésben a műhelygyakorlat a szakmai gyakorlatok azon része, melynek során a tanulók munkahelyeken meghatározott technológiák munkaműveleteit, munkafogásait sajátítják el szakoktató irányításával, önálló gyakorlás útján.
2. [...] |
Rendgyakorlatok (oktatás) A torna sportág egyik alapvető gyakorlatanyagát adják, magukban foglalják a vigyázz- és pihenjállást, a testfordulatokat, a sorakozásokat, a jelentéseket, a beosztásokat, a menetet, az alakzatváltoztatásokat, a fejlődéseket, a [...] |
Stílusgyakorlat (nyelvtan, pejoratív) A nyelvi kifejezést, stílust fejlesztő írásos gyakorlat. Kezdőre valló, tartalmilag csekély értékű, de tetszetős stílusra törekvő írásmű. |
Lelki gyakorlatok (exercitia spiritualia), a lelki élet felfrissítésére
szolgáló ájtatossági gyakorlatok. Az exercitia spiritualia név először szt.
Ignác művén szerepel, melyet amuresai magányában irt 1522. Hogy ezzel a benső
ember [...] |
Csuklógyakorlatok a tornázás alapvető gyakorlataihoz tartoznak, melyeknek
célja a testet mozgékonnyá és hajlékonnyá, s a fesztelen tartásra képessé
tenni. A C.-nál a tornázó egymáshoz zárkózott sarkokkal egyenes állásba
helyezkedik és kezeit a [...] |
Várhadgyakorlatok (hadviselés) (ném. Festungsmanöver), a csapatok, különösen a várhelyőrség
és a műszaki csapatok mindama gyakorlatai, melyek őket a vár védelmezésénél és
ostrománál reájuk háramló teendőkkel megismertetik. Ezek főleg felszerelési és
az ostromnál [...] |
Műhelygyakorlatok (oktatás) 1. A szakképzés ben a szakmai gyakorlati oktatás része (műhelygyakorlat, műhelyfoglalkozás).
2. A szakmai gyakorlatok tantárgy önálló része, melyet isk.-i v. vállalati tanműhelyben oktatnak a tanulóknak. A szakmai [...] |
Fegyvergyakorlatok többnyire tartalékosok behivása által megközelítőleg
hadilétszámmal kivonuló csapatoknak és seregrészeknek hadi gyakorlatai. |
Szabad gyakorlatok a tornászatban azok a gyakorlatok, amelyeket vagy egészen
szer nélkükül vagy kézi szerekkel, u. m. súlyzókkal, botokkal vagy ródakkal
végeznek. A Sz. teszik tulajdonképen a rendes pedagogiai testképzés alapját,
mert ezek [...] |
Rávezetô gyakorlat (oktatás) A mozgásfeladat kiemelt, könnyített formában végezhető vez. művelete. A kiemelés célja, hogy megkönnyítse a feladat megtanulását. Alapja minden mozgásfeladatnak, van lényeges, vez. műveletrésze, amely kiemelhető a [...] |