Gyarmat → Gyarmatügy |
Gyarmat 1. nagyközség Győr vármegye sokoróaljai j.-ban, (1891) 1722 magyar lakossal; vasuti megálló,
postahivatal és postatakarékpénztár.
2. Uj-Gy. (Uj-Lehota), kisközség Bars vármegye
garam-szentkereszti j.-ban, (1891) [...] |
Gyarmata nagyközség Temes vármegye központi j.-ban, (1891) 793 házzal és 5607 lakossal, közte 94
magyar, 5166 német és 312 oláh; van takarék- és hitelegylet-részvénytársulata,
gőzmalma, postahivatala és postatakarékpénztára. Régi vára romokban [...] |
Gyarmathi 1. Miklós, ref. lelkész, 1581. iratkozott be a vittenbergai
egyetemre. 1598. király-helmeci lelkész és a zempléni egyházmegye esperese
volt. Ekkor adta ki ily cimü polémikus művét: Keresztyéni felelet Monoszlói
András könyve [...] |
Gyarmatügy Gyarmat alatt oly területet értünk, mely valamely más
előrehaladtabb államot, mely azt hadászati, gazdasági, igazságszolgáltatási
célokra használja, ural. Legegyszerübb alakja a gyarmatnak az, midőn valamely
állam egy [...] |
Gyarmatjog a gyarmatállamoknak jogviszonyait szabályozó jogszabályoknak
foglalatja, magában foglalja tehát a gyarmatban érvényes, a gyarmatlakosok jogviszonyaira
irányadó köz- és magánjogot és azokat az államjogi természetü [...] |
Gyarmatáruk a melegebb tájakról behozott nyerstermények, különösen kávé,
cukor, tea, rizs, fűszerek, egyes festőanyagok, több gyógyszerészeti áru és
pamut. |
Gyarmatcukor (növ.), l. Cukornád. |
Gyarmatosítás l. Gyarmatügy. |
Gyarmatrendszer l. Gyarmatügy. |
gyarmati rendszer A vílág imperializmus kori felosztását értjük alatta. A XIX. sz.-tól a nagy földrajzi felfedezések után indult meg
ez a folyamat, s a századfordulóra lényegében az egész világot meghódították és felosztották egymás között a
legerősebb [...] |
Gyarmathy Zsigáné Gyarmathy Zsigáné (családi nevén: Hóry Etelka), irónő, szül. M.-Gyerő-Monostoron (Erdély) 1845 máj. 28. Atyja, Hóry Farkas, ref. lelkész, aki szabad perceiben költészettel is foglalkozott, vezette be a komoly ismeretekbe, [...] |
Gyarmati békekötés néven ismertes az a békeszerződés, mely 1625 máj.
Hidasgyarmaton köttetett a szultán és a magyar király között. Mivel e
békekötésre az adott okot, hogy a zsitvatoroki és a bécsi békét egyik fél sem
tartotta meg, a Gy. hét [...] |
Gyarmatosító társulatok l. Gyarmatügy. |
Fokgyarmat l. Fokföld. |
Kürtgyarmat Konstantinos szerint (40. fej.) a magyarok negyedik
nemzetsége. Mai kimondását Szabó Károly állapította meg, hivatkozván ebben a
részben a hazánkban található 11 Kürt és 2 Kürtös helység nevére, amiknek száma
a középkorban még [...] |
Koronagyarmat (történelem) A gyarmattartó államnak közvetlenül alárendelt, önkormányzattal nem rendelkező gyarmat. |
Kőhíd-Gyarmat nagyközség Esztergom vármegye párkányi j.-ban, (1891) 1335
magyar lakossal; van posta- és táviróhivatala, vasúti állomása, postatakarékpénztára. |
Füzes-Gyarmat 1. nagyközség Békés vmegye szeghalmi j.-ban, (1891) 1332
házzal és 7737 magyar lak. (közte 662 róm. kat., 6701 ev. ref., 297 izrael.);
van vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Lakói
földműveléssel, [...] |
Fehér-Gyarmat nagyközség Szatmár vmegye fehér-gyarmati j.-ában, (1891)
3612 magyar lak.; a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság és adóhivatal
székhelye, van takarékpénztára, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. |