hang (zene)

Mechanikai rezgés, amely rugalmas közegben (pl. levegőben, vízben) terjed. Az emberi fül által érzékelhető másodpercenkénti rezgésszám 6000-20 000. A hang magassága a másodpercenkénti rezgésszámtól, erőssége a rezgésnek nagyságától, színe [...]

Hang

Mindaz, amit hallunk. A H. az anyagnak igen gyorsan és egyformán ismétlődő mozgásából: a rezgésekből ered. Ezek a rezgések a zongora, a hegedü hurjain, rugókon, a hangvilla szárain közvetlenül megláthatók; más esetekben, p. a [...]

hang (elektronika)

Valamilyen rugalmas közegben terjedő mechanikai rezgés, amely a vivőközeg nyomásingadozását váltja ki és az élőlények hallószervében hangérzetet kelt. Az emberi hallószervben az a hangrezgés kelt hangérzetet, amelynek [...]

Hangzó

a nyelvben a. m. magánhangzó (Budenz hangzónak nevezett minden nyelvbeli hangot, mely aztán vagy magánhangzó vagy mássalhangzó). L. Hangok.

Hangya

l. Hangyák.

Hangok

(a nyelvben, a beszédben). A hangokat három fősajátság különbözteti meg egymástól: az erő, a magasság és a hangszin. Ami a hangnak erejét illeti, mindent kiejthetünk több vagy kevesebb nyomatékkal, hangosabban vagy [...]

Hangkő

l. Fonolit.

Hangar

(franc., ejtsd: angár), általában oszlopokon nyugvó fedél, amilyen a magyarországi «állás». Az erődítészetben igy nevezik a védőgátak alá épített termeket v. folyosókat, melyekben a gát védői az ellenséges lövedék ellen [...]

hangár (repülés)

csarnok, szín járművek, főleg repülőgépek számára

Hangár

Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János) Operaénekes gázsija.

hangzat (zene)

Akkord: kettőnél több, egyidejűleg megszólaló zenei hang összessége. A hangzat hangjait stíluskoronként kialakított kompozíciós elvek belső rendje szerint fűzik össze. Legegyszerűbb a hármas hangzat, amely két terc [...]

Hangzat

(franc. accord), A zenében több hangnak egyszerre való hangoztatása, mely a hangzatok sokféleségénél s jellegénél fogva lehet teljesen és kevésbé egybehangzó v. széthangzó. H.-ok képzése, azok használata, egybekötése, feloldása s a [...]

Hangyák

(Formicidae Latr.), a hártyásszárnyuak rendjébe, a fulánkosok csoportjába tartozó rovarcsalád. Testök nyulánk, rágóik hatalmasak és erősen kiállók, csápjaik térdeltek, potrohuk kocsányos, azaz első vagy első két potrohgyürü [...]

hangtan

A nyelvtannak az a része, amely egy nyelv beszédhangjainak képzésével, rendszerével foglalkozik. Két része van: a fonológia, amely a beszédhangokat (fonémákat), mint nyelvi értékű elemeket vizsgálja, és a fonetika. amely a [...]

Hangtan

A természettudománynak az az ága, mely a hang fizikai keletkezésének az elméletével foglalkozik (l. Hang). Amit a hangtanból minden művelt zenésznek tudni kell, az csak a művészet gyakorlati részére vonatkozhatik. Ilyen [...]

Hangsip

l. Hangoló sip.

hangsor (zene)

Skála: a zenei hangok készletének rendje magasság szerinti egymásutánban. Zenei stílusonként bizonyos rendezési elv, összetartozási viszony alakul ki. Így beszélhetünk pentaton, diatonikus, kromatikus stb. hangsorról. A [...]

hangrím (irodalom)

Olyan rím, melynek hangjai (hangzásban) megegyeznek (szemben a szemrímmel).

Hangrés

l. Gége és Hang.

Hangony

1. Alsó-H., kisközség Gömör vármegye rimaszécsi j.-ban,  (1891) 704 magyar lakossal. - 2. Felső-H., kisközség u. o. (1891) 675 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Hajdani pálos kolostorát 1368. [...]