hangjegy (zene)

Kotta: a hangok írásjele. Az ókori görögök még betűjeleket alkalmaztak a zene írásos rögzítésére, a mai hangjegyírás hosszú tejlődés eredménye. A X-XI. sz.-ban alakult ki a vonalrendszer, a XVI-XVII. sz.-ban az [...]

Hangjegyek

A mai H. az ötvonalu rendszer alapján állanak, s vagya vonalakra, vagy a vonalközökre, vagy az öt vonal fölé, vagy alá iratnak. Az öt vonal sorrendjét alulról fölfelé számítják akként, hogy a legalsó vonal az első s igy [...]

Hangjegyek

a hangok jelölésére, meg rögzítésére szolgáló írásjelek. Mai hangjegyírásunk jegyei pontosan jelzik a hang magasságát és időtartamát; a hangjegyírás története azonban, melynek első fejezetei a régi kelet kultúráinak korszakába [...]

hangjegyírás (zene)

Kottázás: a menzúra utódja, a zenemű rögzítésének a 17. sz. óta bevezetett jelrendszere, melyben a hangmagasságot és -értéket a vízszintes vonalakon a hangjegy helye, formája és járulékai jelzik (kulcs, előjegyzés), a hangerőt a [...]

Hangjegyirás

A keresztény zene (illetve a keresztény egyházi éneklés) hangjegyirása kezdetben a görög betürend alapjára helyezkedett, mely a betüket többféle névvel s jelzőkkel látta el a zöngesor s a hangok mélységi és magassági állásának [...]

Hangjegyírás

(hangjelzés, kottaírás, kottázás). Az a szemléltető jegyírás, melyet H.-nak nevezünk, hangviszonyok grafikus ábrázolása azon zeneesztétikai szimbolizálás alapján, mely a nagyobb rezgésszámú hangot , a kisebb rezgésszámú hangot [...]

Hangjegy-nyomás

a legrégibb ismeretes H. 1473-ból származik. Kezdetben sima falapokra metszették, majd mozgó betük segítségével eszközölték, mint a könyvnyomtatást s csak aztán kezdték a hangjegyeket rézlapokra metszeni. A sokkal jutányosabb s [...]

Félhangjegy

l. Hangjegyek

Negyed hangjegy

a mai zenerendszer egész hangjegyének ([ÁBRA]) értéki felosztásában a harmadik fokozatot foglalja el s alakja ez: [ÁBRA], mely fertályhangjegynek is neveztetik, miután minden egész hangjegy négy részre (négy fertályra) [...]

Nyolcad-hangjegy

a mai hangjegyirásban az egész kóta egy nyolcadrésztét feltüntető hangjegyet jelenti, melynek alakja: [ÁBRA]

Menzurális hangjegyek

A középkori zeneirás hangjegyei, melyek a következők voltak, u. m. a leghosszabb értékü a maxima [ÁBRA]; ezután következett a hosszu, a longa [ÁBRA]; azután a rövid, brevis [ÁBRA] szár nélkül; félrövid: [...]